A petefészkek és a petevezetékek jóindulatú daganatai

Jóindulatú neopláziás ciszták:

Savós cystadenoma

► Leggyakrabban 30-40 év közötti nőknél fordul elő.

► 30 %-uk kétoldali és kb. 30 %-uk válik rosszindulatúvá.

Nyálkás cystadenoma

► A leggyakoribb petefészek daganat, amely hatalmas méretűre nőhet.

► A daganat belsejében nyálkás anyag található, amely a hasüregbe jutva pseudocysta peritonei-t hozhat létre.

► Leggyakrabban a 30-50 éves nőket érinti.

Jóindulatú, csírasejtekből eredő neopláziás cisztás daganatok:

• Leggyakrabban fiatal nőknél fordul elő

• Az esetek 20 %-ában kétoldali

• Jóindulatú cisztás teratoma (dermoid cysta): kezdetleges csírasejtekből képződik és ritkán válik rosszindulatúvá. Jellegzetessége, hogy jól megkülönböztetett szöveteket tartalmazhat, mint pl. haj, fogak stb.

Jóindulatú neopláziás kemény daganatok

• Fibroma (kevesebb, mint 1 %-uk rosszindulatú). Kicsi, kemény jóindulatú kötőszöveti daganatok. Együttjárhatnak Meigs szindrómával (petefészek daganat, amely hasvízkórral és mellhártya izzadmánnyal jár együtt) és hasvízkórral.

• Thecoma (kevesebb, mint 1 %-uk rosszindulatú).

• Adenofibroma

• Brenner tumor

► Ritka petefészek daganat, amely bár jóindulatúnak látszik, mégis erősen proliferatív. Több, mint 95 %-uk jóindulatú és több, mint 90 %-uk egyoldalú (csak az egyik petefészket érinti). Társulhat nyálkás cystadenomával és cisztateratomával.

Epidemiológiájuk

• A jóindulatú petefészek daganatok a rendszeresen menstruáló nők 30%-át, a rendszertelen ciklusú nők 50%-át érinti.

• Többnyire a pre-menopauza korában lévő nőket érinti.

• Ritkán fordul elő menopauza után lévő nőknél és olyankor felmerül a rák gyanúja is.

• A csírasejtekből kialakuló jóindulatú neopláziás cisztás tumorok leginkább fiatal nőknél fordulnak elő. Ezek a tumorok kb. 15-20 %-át teszik ki az összes petefészek neoplazmáknak.

A jóindulatú petefészek daganat kockázati tényezői:

• Elhízás,

• Tamoxifen (ösztrogén receptor antagonista gyógyszer) terápia, amely növeli az állandóan jelenlévő petefészek cisztás eseteket,

• Korai menstruáció,

• Meddőség,

• Hypothyreodismus (pajzsmirigy csökkent működése).

Tünetei:

• Általában tünetmentes és véletlenül találják meg

• Alhasi, a hát alsó részében jelentkező fájdalom

• Erős hasüregi fájdalom és láz, ami akkor fordul elő, ha a daganat felszakad.

• Dyspareunia, fájdalmas közösülés

• Vetélés előfordulhat vérző ciszta esetén

• Duzzadt has

• Nyomásérzés pl. a húgyhólyagban, ami gyakori vizeléshez vezet, vagy a visszaszállító vénákban, ami visszértágulatot, vagy láb ödémát okozhat.

• Vérzés,

• Infarktus,

• Daganat felszakadása

► A nagyobb ciszták felszakadása sokkos állapotot és hashártyagyulladást okozhat.

► A nyálkás cystadenomák felszakadása elszórhat olyan sejteket, amelyek folytatják a nyálkaelválasztást és a belek „összetapasztásával” halált okozhatnak (pseudomyxoma peritonei)

• Hasvízkór

• Endokrin: a hormonelválasztó daganat férfias tünetek megjelenését, a menstruáció szabálytalanná válását, vagy menopauza utáni vérzést okozhat.

Differenciál diagnózisuk során el kell különíteni a jóindulatú petefészek daganatokat más betegségektől, mint pl:

• A nem-neopláziás funkcionális ciszták, mint pl. a tüszőciszta

• Policisztás óvárium szindóra (PCOS)

• Endometriosis

• Rákos daganatok

• Béldaganatok, appendicitis, diverticulitis

• Különböző nőgyógyászati gyulladások, méhen kívüli terhesség

• Medencei rosszindulatú daganatok, pl. retroperitoneális daganatok, vékonybél daganatok

A jóindulatú petefészek daganatok diagnosztizálásának módszerei:

• Terhességi teszt

• Vér- és vizeletvizsgálat

• Urológiai vizsgálatok

• UH vizsgálatok (hüvelyen és hasüregen keresztül)

• CT vizsgálat, ha az UH eredménye nem elég határozott

• Diagnosztikus laparoszkópia: a 7 cm-nél kisebb, egyoldalon jelentkező, nem kemény, tömör daganatok esetén szövetminta vétel és vizualizáció

• Hasfelnyitás, ha a rákos elfajzás nem zárható ki még a diagnosztizálás előtt

• Vékonytű aspiráció és citológia, annak bizonyítása céljából, hogy a daganat valóban jóindulatú

• Rák antigén-125

A jóindulatú petefészek tumorok kezelése:

• Bármely cisztát, amely egyértelműen nem-neopláziás, el kell távolítani, mivel a látszatra jóindulatú petefészek daganat lehet rákos is.

• Fiatalabb nők esetében a cisztaeltávolítás inkább javallott, mint a petefészek-eltávolítás.

• A laparoszkópiás műtét sokkal kevesebb kockázattal jár, mint a has felnyitásával végzett hagyományos műtét.

• A vérző ciszták esetén azonnali sebészi beavatkozás szükséges.

• Ha a laparoszkópia esetén felmerül a rosszindulatú daganat lehetősége, azonnal sebészi műtétre van szükség.

• A post-menopauza időszakában lévő nők esetén, ha az egyik petefészekben van daganat, mindkettő eltávolítása ajánlatos.

• A kezelés lehet kivárásra alapuló is, pl. 3 hónapon át időszakos UH ellenőrzés, mivel nagyon sok tumor spontán visszafejlődik 2-3 női cikluson belül.

• Szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták szedése maximum 3 női cikluson keresztül. Funkcionális tumorok esetén nagyon hatékony lehet, de hasznosságuk a cisztás tumorok zsugorodásában, vagy visszafejlődésében nem bizonyított.

Prognózisa

• Változó, és függ a tumor típusától és méretétől, a beavatkozások komplikációitól és a beteg korától is.

• A legtöbb petefészek ciszta a pre-menopauza idejében lévő nőknél spontán módon, vagy hormonális terápia hatására megoldódik.

• Ha a szövettani eredmény jóindulatú elváltozást mutat, akkor a gyógyulás teljes, de esély van a daganat kiújulására.

• Megelőző kezelésként ajánlott fogamzásgátló tabletta szedése.

Az elsődleges petevezeték neoplazmák ritkák, a legtöbbjük rosszindulatú.

A petevezetékek jóindulatú daganatai extrémen ritkák, ha előfordulnak is, leggyakrabban adenomatioid daganatok, leiomyomák, lipomák, metaplasztikus szemölcsös daganatok formájában.