Angioszarkóma rizikófaktorai és fajtái

Rizikófaktorai

• Toxikus anyagoknak való kitettség, sugárterápia

• Testbe ültetett, vagy utólag bekerült egyéb karcinogén anyagok (fém, csontviasz, robbanólövedék, dakron poliészterszál)

• Nyiroködéma (Itt meg kell említeni a radikális emlőmastectomia – emlőkimetszés - miatt kialakuló krónikus nyiroködémát nők esetében).

A bőrön megjelenő angioszarkóma leggyakoribb előfordulási helye a fejbőr és az arc. Megjelenési formái lehetnek nagyobbodó zúzódáshoz hasonlító, véraláfutásszerű daganatok (elhanyagolt nyiroködéma), kékes-fekete csomók, gyógyulatlan fekély, éppen ezért könnyen összetéveszthető a cellulitisszel, a jóindulatú ödémával, az egyszerű zúzódással, vagy fertőzéssel, és ez vezet a késői diagnosztizálásához. Gyorsan képez áttéteket. A véraláfutással szemben az angioszarkóma idővel egyre nagyobb lesz és színe változatlanul sötétkék marad.

Kiemelten kell megemlíteni az elsősorban bőrön jelentkező, éreredetű rosszindulatú daganatok közül a herpeszvírus-8 okozta Kaposi szarkómát. (Bár a daganat elsősorban a bőrön jelentkezik, de kialakulhat más szervekben is.)

A Kaposi-szarkóma bőrtumorokkal járó daganatos megbetegedés, amely a nyirok- és vérerek endothel (laphám) sejtjeiből indul ki. Az, hogy ezek ér-, vagy nyirokér eredetűek-e, még nem egyértelműen eldöntött. A Kaposi-szarkóma betegséget mindig megelőzi a herpeszvírus-8 fertőzés, de ugyanakkor nem mindenkinél, aki megkapja a fertőzést, fejlődik ki a Kaposi-szarkóma.

Nevét e rákbetegség első leírójáról, a magyar származású bécsi bőrgyógyászról, Kaposi Mórról kapta. A betegséget idősebb férfiaknál jelentkező, kis átmérőjű, bíbor-, vagy barnás színű fájdalmas csomók formájában észlelte, melyek sokszor csak 5-10 év távlatában vezettek halálhoz, de előfordult olyan eset is, hogy a betegség felismerésétől számított 25 évig is élt vele beteg.

Négy alaptípusa ismert, a Kaposi által leírt kórkép a klasszikus típus, amely idős férfiak betegsége. Második formája az afrikai típus, amely nevében is hordozza, hogy Afrikában élő fekete emberek (nők és gyermekek is) a betegség elszenvedő alanyai. A harmadik a szervátültetésen átesett és ezért immunszupprimált beteg esetén alakul, a negyedik pedig a HIV vírussal fertőzött emberek körében.

A Kaposi-szarkóma a betegség stádiumától függően megtámadhatja a zsigereket is (nyirokcsomók, gyomor- és béltraktus, tüdő), majd megkezdődik a bőr és a zsigerek daganatos beszűrődése. Előfordulhat, hogy egy betegnél a különböző elváltozások más-más stádiumban vannak. A Kaposi-szarkóma legsúlyosabb szövődménye a daganatszövetből eredő, nemritkán halálos kimenetelű vérzés.

Angioszarkóma