Az
orrdaganat tünetei az alábbiak lehetnek:
Homloküregi
fejfájás,
Orr-vérbőség,
Orrfolyás,
Orrvérzés,
Arcfájdalom,
vagy –zsibbadás.
Az orrdaganatok
leggyakoribb okai:
-
Dohányzás,
-
Kemikáliáknak,
gőznek és szennyező anyagoknak való hosszabb
idejű kitettség
-
A retinoblasztoma
(szem tumor) családi előfordulása.
Az orrpolip jóindulatú
orrszövet-növedék (begyulladt orrszövetekből
álló kicsi, puha, zselészerű kinövések),
amely azonban rákgyanús, ha csak az orr egyik oldalán
képződik. Ilyenkor biopsziával mintát kell
venni és megvizsgálni, mert igen gyakran pl. az
agresszíven növekvő, de jóindulatú
invertált papilloma rosszindulatú karcinómává
alakulhat át.
Az orrdaganatok
kezelése komplett orvosi anamnézissel, gondos fizikai
vizsgálatokkal kezdődik. Különböző
diagnosztikai vizsgálatokat végezhetnek, ezek lehetnek:
képalkotó eljárások, laboratóriumi
tesztek és endoszkópos vizsgálat, biopszia. Sor
kerülhet sebészeti beavatkozásra és
radiológiai terápiára, ha a biopszia rákos
tumort állapít meg. Amennyiben a tumor túl nagy,
szükségessé válik idegsebészekkel
történő konzultáció, együttműködés
is.
Az orrgarat szinte
minden daganata rosszindulatú felhám lézió,
ebből következően nagyon ritka a jóindulatú
daganat.
Az
orrgarat karcinóma leggyakoribb képződési helye
a Rosenmüller üreg. Az első tünet gyakran az orr,
vagy az egyik fülkürt tartós elzáródása,
amely a fülben teltségérzést, vagy
fájdalmat okoz, halláscsökkenés kísérheti,
jellemzően a panaszok csak az egyik oldalt érintik. Ha a
fülkürt elzáródik, folyadék
szaporodhat fel a középfülben. Az orrból
genny és vér szivároghat. Ritkán az arc
egy része, vagy valamelyik szem megbénul. A rák
gyakran a környező nyirokcsomókra is átterjed. A
karcinóma mellett a limfocitákból kiinduló
Non-Hodgkin limfóma az orrgarat még leginkább
előforduló rosszindulatú daganata.
Az orrgarat rák
diagnosztizálásához a tumorból biopsziát
vesznek szövettani vizsgálathoz. A fejen és a
nyakon végzett komputertomográfiás (CT)
vizsgálattal és mágneses rezonancia vizsgálattal
(MRI) a daganat kiterjedését állapítják
meg. A tumort sugár- és kemoterápia
kombinációjával kezelik. Ha a daganat nagy, vagy
a kezelés ellenére is megmarad, műtétre lehet
szükség. A diagnózis felállítása
után az ötéves túlélés
prognózisa kb. 40 %. A korai felismerés és
kezelés nagyban javítja az életkilátást.
A
gége (hangdoboz) leggyakoribb jóindulatú
daganata a gége papillóma, amelyet a HPV vírus
okoz. Kb. 60-féle HPV-törzs okozhat papillómát,
amely a jóindulatú tumoros esetek 60-80 %-ában
leginkább gyermekeknél jelentkezik.
A
gégerák többnyire 40 éves kor felett
jelentkezik és leginkább a férfiakat sújtja.
A daganat általában a hangszalagon képződik.
A
gégerák leggyakoribb okai:
-
alkoholfogyasztás
-
dohányzás
-
azbesztártalom
A
gégerákok döntő többsége laphámrák,
kis hányaduk adenocarcinoma (nyálkatermelő mirigyekből
indul ki).
A gége rákos
és jóindulatú daganata is hasonló
tüneteket mutat:
-
Rekedtség,
-
Krónikus
köhögés,
-
Nehézlégzés,
-
A torokban csomó
érzés,
-
Érdes hang,
-
Nyeléskor
nehézség, vagy fájdalom jelentkezése,
-
Fülfájás,
-
Suttogó
hang, beszéd nehezítettség.
Anamnézis,
gondos fej és nyak fizikai vizsgálat után
endoszkópos vizsgálat következik. Szükség
lehet altatásban végzett direkt laringoszkópiára,
ennek során pedig szövettani elemzéshez
mintavételre. Gége papillóma esetén
kemoterápia, sebészeti műtét szükséges,
kiújuláskor ismételt művi beavatkozás.
Gégeráknál a rák stádiumától
függően sebészi kimetszésre, kemoterápiára
és/vagy radioterápiára is szükség
van, de a kezeléseknek mindenképpen egyénre
szabottaknak kell lenniük.
A légzőrendszer daganatos megbetegedései
