A nővérképzés és betegellátás két meghatározó személyének történetével szeretnénk megismertetni olvasóinkat, elismervén munkájuk fontosságát.
Florence Nightingale
(1820 május 12.- 1910 augusztus 13.)
Jómódú nemesi család gyermekekén született 1820 májusában. Édesapja bankár volt, akitől sokat tanult, szerteágazó tudásra tett szert.
1837 februárjában az Úr hangjait vélte hallani, és attól a pillanattól fogva azon munkálkodott, hogy megtalálja az életének értelmet adó hivatását. Szülei ezt nem nézték jó szemmel, inkább kiváló partit szántak lányunknak.
A szülői tiltás ellenére 1844-ben részt vett egy három hónapos nővérképző tanfolyamon, majd a közegészségügyi tanulmányok olvasásával foglalkozott. 1850-ben a németországi Kaisesrwerth-i diakonissza nővéreinek ápolási technikáit tanulmányozta, későbbiekben kitanulta tőlük az ápolónői mesterséget.
1853-ban Londonban kapott állást. Ebben az évben robbant ki a krími háború, az Orosz Birodalom és az angol-török-olasz-francia szövetséges hatalmak között. Sidney Herbert külügyminiszer közbenjárásával a törökországi Selimiye hadi kórház nővéri vezetője lett. Elsődleges feladatának a higiéniás körülmények megteremtését tekintette, melynek köszönhetően a halálozási arányszám 42%-ról 2,2 %-ra esett vissza. Az alárendelt nővérekkel szigorúan bánt, éjszakai is lámpással a kezében járőrözött a kórház folyosóin ellenőrizve a beteg katonák állapotát. Innen ered a „lámpás hölgy” elnevezés.
A háború befejeztével munkássága nem fejeződött be. A királynő rokonszenvének köszönhetően, több javaslatát is bevezették. 1859-ben megszervezték a Katonai Orvosi Iskolát, 1960-ban megnyílhatott a londoni Szent Tamás Kórház nővérképzést elősegítő Nightingale -féle tanintézete.
Életművéért Viktória királynő a Királyi Vörös Kereszttel (Royal Red Cross) tüntette ki, majd 1907-ben megkapta nők között elsőként, az angol becsületrend elismerést.
Kossuth Zsuzsanna
(1817 február 19. - 1854 június 29.)
Kossuth László és Weber Karolina gyermekeként született 1817-ben. Testvére Kossuth Lajos legfiatalabb húga.
1941-ben feleségül ment Meszlényi Rudolfhoz, kitől három gyermeke született. Mindketten részt vettek az Országos Védegylet szervezésében. Férje 1948 januárjában meghalt.
Flór Ferenc vezetésével 1949-ben a honvéd egészségügyi osztályt újraszervezték, és még ugyan azon évben „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezte ki bátyja, Kossuth Lajos. Munkájának eredményeképpen három hónap alatt több mint hetven, a korábbinál jóval felszereltebb tábori kórház jött létre. Felszólítást intézett a magyar nők részére a sebesültek ápolása céljából. A szabadságharc bukásáig Barna Ignác orvossal járta az országot és együtt próbálták javítani a betegellátás feltételein.
A fegyverletétel után többször is bíróság elé állították, majd külföldi távozásra szólították. Tüdőbetegsége következtében az Amerikai Egyesült Államokban érte a halál.
