„Mindig
is tudtuk, hogy testünkön és testünkben
mikróbák élnek. De arra nem mindig voltunk
képesek, hogy ezeket elkülönítsük és
egymástól megkülönböztessük őket.
Ezzel az új technikával ezt is meg tudjuk tenni.” –
mondta a megjelent tanulmány szerzője, Noah Fierer, a
Colorado-i Egyetem mikróbás ökológia
részlegének segédprofesszora.
Valóban
csodálatos, hogy egy és ugyanazon testen belül
hány különböző előfordulási hely
létezik és hogy a különböző embereken
ugyanazok a helyek mennyire eltérőek.” – tette hozzá
ugyancsak az egyetem egy másik senior segédprofesszora,
Dr. Robert Knight.
A
kutatócsoport munkájáról szóló
jelentés a „Science” (Tudomány) online verziójának
2009. november 5-ei számában jelent meg. A tanulmány
korábbi kutatásra támaszkodik, beleértve
egy 2008. évi kutatást is, amely azt mutatta ki, hogy a
nők tenyerén található baktériumfajtáknál
sokkal nagyobb a változatosság, mint a férfiak
tenyerén élősködő baktériumok esetében.
Az
„atlasz” projekt több férfi és női
résztvevőre fókuszált, akiket egy három
hónapos időszak során négyszer vizsgáltak
meg. A kutatók 27 különböző testrészről
vettek mintát, baktériumok után kutatva,
virtuálisan beleértve minden kis zugot és
hasadékot, a hajtól a fülzsírig, a
szájüregtől az orrlyukakig, a törzstől a lábakig.
Nos,
hogy melyek a baktériumok legnépszerűbb tenyészhelyei
az emberi szervezetben? Elsősorban a bélrendszer, az alkarok,
a tenyerek, a mutatóujjak, a térdhajlatok és a
talpak. Ezek voltak azok a helyek, ahol a legkülönbözőbb
féle és a legjobban viruló baktérium
kolóniák gyökeret vertek.
Egyes
baktérium közösségek szemmel láthatóan
jobban kedveltek egy-egy testrészt a többinél. Pl.
amikor a tudósok a baktériumcsoportokat átültették
az alkarokról a homlokra, azok többé nem
fejlődtek. Ha ennek ellenkezőjét csinálták,
azaz a baktérium közösségeket az egyik
alkarról a másikra ültették át, az
észrevehetően nem változtatott a baktériumok
fejlődésén.
A
tudósok inkább a baktériumok különbözőségére,
mint a baktériumok mennyiségére fókuszáltak.
Baktérium típusok ezrei léteznek, de egyes
fajták kiemelkedőnek mutatkoztak a kutatások során.
Leginkább 4 baktériumtörzs emelkedett ki és
idővel ezek tűntek a legstabilabbnak. E törzsekből a
legellenállóbb egyedi baktériumfajták a
Streptococcus és a Staphylococcus voltak.
Valamilyen
módon a „térképkészítési”
erőfeszítések sokkal több kérdést
vetettek fel, mint amennyi válasz érkezett. A kutatók
nem biztosak benne, hogy az alkarok és egyes más
testrészek miért olyan vonzóak a mikróba
tarkaság számára. Úgyszintén nem
tisztázott, vajon a különböző törzsek
versenyeznek-e egymással, vagy pedig egyfajta baktérium
harmóniában élnek együtt.
A
kutatók arra is kíváncsiak, vajon az emberek
ezen baktérium kolóniákkal együtt
születnek, vagy azok a születés után
fejlődnek ki, az anyával való külső kontaktus
során, vagy már a születés lefolyásakor.
Az is nagyon érdekes, hogy egyes embereknek miért van
meg a sajátos baktérium keveréke, különösen
ha az ujjlenyomatra gondolunk. Talán a diéta, a klíma,
a lakóhely, vagy ezek változatainak kombinációja
a felelős minden egyes ember sajátos és egyedi
baktérium tenyészetéért. – állapította
meg Dr. Fierer.
A
legfontosabb azonban az, hogy a tudósok szeretnének
rájönni, hogy ezen baktérium kolóniák
hogyan hatnak az emberek egészségére és
vajon fel tudják-e őket betegségek gyógyítására
használni. A jövőben például a mikróbás
feltérképezés elvezethet oda, hogy a betegeknél
olyan rutinvizsgálatokat is elvégeznek majd, amellyel a
normális mikróbás közösségeik
alapvonalát rögzíteni tudják. Ezek bármely,
későbbi eltérése egy betegség
kialakulásának a jele lehet!
„Végső
célunk az, hogy a személyre szabott gyógyításhoz
stratégiákat dolgozzunk ki, amelyek azonban nem a humán
genotípuson alapulnak, ahol az emberek 99.9 %-ban egyformák,
hanem a humán „mikrobiome”-n, ahol az emberek 80-90 %-ban
különböznek egymástól.” – tette még
hozzá Dr. Knight.
