A
hüvely, vagy vagina
A
belső nemi szervek a hüvellyel kezdődnek. A hüvelyt finom
bőr béleli, amelynek felszíne állandóan
hámlik (többrétegű, el nem szarusodó
laphám), és amely a vérből és a
nyirokerekből származó nedvet enged át.
Ebből,
illetve jelentős részben a nyakcsatorna mirigyei által
termelt váladékból, kisebb részben a
petevezetékek és a méhnyálkahártya
mirigysejtjei által termelt váladékokból
keletkezik a hüvelyváladék. Normális
körülmények között tejfelszerű, tapadós,
nyúlós, savanyú szagú váladék.
Savanyú szagát az okozza, hogy tejsavat tartalmaz,
amelyben 5-10 féle baktérium és alacsony
csíraszámban néhány gombafaj él
meg. A legfontosabb ilyen baktérium az ún. tejsavpálca,
vagy Lactobacillus acidophilus, mely termékeny korú
nőkben a legnagyobb csíraszámú tagja a
hüvelyflórának.
A
hüvely savas vegyhatású váladékának
nagy jelentősége van a női szervezet védekező
rendszerében. Mivel a nő hasürege a méhkürtön,
a méhen és a hüvelyen keresztül közvetlen
kapcsolatban van a külvilággal, a hüvelybe jutó
káros baktériumokat egyrészt a hüvelyváladék
savas vegyhatása öli meg, másrészt a savas
váladékban életképes baktériumokat
a méhnyak lúgos közege pusztítja el. A
hüvelyváladék mennyisége nem állandó,
a női havi ciklustól függően, illetve a nemi izgalom
hatására változik.
A
hüvelyváladék feleslege elcseppen, illetve kikerül
a nagyajkakra. Az elcseppent hüvelyváladékot a
tisztasági betét, vagy ha a nő hem használ
ilyet, a fehérnemű fogja fel, míg a nagyajkak redőibe
került hüvelyváladék a mindennapi
tisztálkodás során eltávolítható.
Egészséges nőnek hüvelyöblítésre
nincs szüksége, sőt, az egyenesen káros is lehet,
a hüvelyflóra élettani szerepe miatt
A
méh
A
méh egy izmos szerv, amely megközelítőleg az alsó
hasüreg közepén helyezkedik el. A méh hossza
kb. 7 cm, alakra egy fejre állított körtére
emlékeztet. A petevezetékek a méh tetejénél
lépnek be a méhbe, mindkét oldalán.
A
méh széles, felső részét nevezzük
méhtestnek. Izmos falát (simaizom) a méhnyálkahártya
béleli. A méh élettani feladata, hogy a
megtermékenyített petesejt benne induljon fejlődésnek.
Éppen ezért nyálkahártyája a
petefészek működésével párhuzamosan
előkészül a megtermékenyített petesejt
befogadására. Fala megvastagszik, tág erek nőnek
bele. Ha nem történik megtermékenyülés,
a megvastagodott méhnyálkahártya leválik
és vérzés kíséretében
kiürül. Ezt a vérzést nevezzük havi
vérzésnek, vagy menstruációnak.
A
méh alsó részét méhnyaknak
nevezzük. A méhnyak belenyúlik a hüvely
hátsó részébe, ahol kívülről
tapintható. Alsó harmada a hüvelyben található,
ezt a részét méhszájnak nevezzük. A
méhszáj közepén van méhnyakcsatorna
külső nyílása. A nyakcsatorna összeköttetést
biztosít a méhűr és a hüvely között,
falát mirigyhám borítja. A mirigyek váladéka
sűrű, nyúlós, megakadályozza a kórokozók
feljutását a hüvelyből a steril méhüregbe,
peteérés idején a összetétele
megváltozik, hígabbá válik, így a
hímivarsejtek akadálytalanul átjutnak rajta.
A
petefészkek
A
petefészkek a kismedencében, a petevezetékek
közelében elhelyezkedő, szilva nagyságú
ivarszervek. Feladatuk hormonok és petesejtek termelése.
Működésük az agyalapi mirigy (hipofízis)
által termelt hormonok szabályozása alatt áll.
A
legfontosabb női hormont, az ösztrogént, valamint a
progeszteront és androgén hormonokat termelnek.
Pubertástól a változó korig havi
ciklusossággal petesejtek érésének
bonyolult folyamata zajlik kéregállományukban. A
petefészkekben havonta általában egy petesejt
érik meg, hogy melyik oldalon, az véletlenszerűen
változó.
A
petevezetékek
A
petevezetékek a méhtest teteje felől a petefészkek
irányába futó vékony, kürt alakú
szervek. Falukat simaizom alkotja, csatornájukat csillószőrös
hengerhám béleli. Feladatuk a hímivarsejtek
útjának biztosítása a petesejthez, és
a megtermékenyített petesejt, a zigóta
eljuttatása a méhűrbe. Amennyiben funkciójuk
fertőzések, gyulladások vagy egyéb betegség
által károsodik, meddőség, vagy méhen
kívüli terhesség alakulhat ki.
