Bizonytalan időket élünk és hogy hogy reagálunk ezekre az időkre, az sokat elárul a mentális egészségünkről.
Egy tanulmányban a bizonytalanságot sokkal stresszesebbnek találták a neurotikus emberek, mint azt, hogy egy biztosan negatív kimenetelet intézzenek el.
Az ellenkezője volt igaz azokra, akik nem neurotikusak.
Bizonytalanság és az agy
41 főiskolai tanulón végeztek el személyiségtesztet, 5 fő jellemvonást vizsgálva, beleértve a neurotikusságot.
Utána electroencephalográfiát (EEG) használtak, hogy megvizsgálják az agyat.
Miközben az EEG vizsgálta őket, a tanulóknak egyszerű feladatokat kellett megoldaniuk egy számítógépen.
A résztvevőknek ezután jeleket mutattak, amik pozitív, negatív vagy semleges visszajelzést adtak.
Az összes tanuló magasabb idegi választ mutatott, amikor negatív visszajelzést kapott, mint akkor amikor pozitívat.
Az idegi aktivitás akkor volt a legmagasabb, amikor bizonytalan visszajelzést kaptak azok a tanulók, akik a legneurotikusabbak voltak.
Azok a tanulók, akik a neurotikus skála közepén álltak, ugyanolyan idegi aktivitást mutattak negatív és bizonytalan visszajelzés esetén is.
