Azoknál a gyermekeknél, akik fejlődésük korai szakaszában már ki vannak téve a cigarettafüst káros hatásainak, tinédzser korukra abnormális viselkedési tünetek fejődnek ki – mutatta ki néhány müncheni tudós az általuk lefolytatott kutatás alapján.
Megfigyelésük szerint a cigarettafüst különösen terhesség idején rendkívül ártalmas a magzatra. Kimutatták, hogy azoknak a gyermekeknek, akik a prenatális (születés előtti) időszakban és életük első évében ki vannak téve a cigarettafüst káros hatásainak, sokkal nagyobb a kockázatuk, hogy iskolás éveikre abnormális viselkedési tünetek alakulnak ki náluk. Sőt, még abban is különbség mutatkozott, hogy a gyermek először a megszületése után, vagy már a prenatális időszakban volt-e kitéve a dohányfüst hatásának.
A kutatás eredménye szerint azoknál a gyermekeknél, akik csak a prenatális időszakban voltak kitéve a cigarettafüst hatásának, 1.9-szer nagyobb az abnormális viselkedési tünetek kifejlődésének kockázata, mint azoknál a gyermekeknél, akik egyáltalán nem kerültek dohányfüsttel kapcsolatba. Ugyancsak velük összehasonlítva, azoknál a gyermekeknél, akik először szülés után voltak kitéve a cigarettafüst káros hatásainak, a kockázat 1.3-szer volt magasabb. Továbbá, azoknál a gyermekeknél, akik mind az anyaméhben, mind felnövekedésük során ki voltak téve a cigarettafüst ártalmainak, az abnormális viselkedési tünetek kifejlődésének kockázata megkétszereződött. Ezek közé a tünetek közé tartozik a hiperaktivitás, a figyelemhiány, vagy a korcsoportjukba tartozó társaikkal való kapcsolattartási zavarok. A kutatás eredményei a szociális környezettől, amelyben a gyermekek felnövekedtek, függetlenek voltak.
A kutatás során a német GINI-PLUS kutatás („a táplálkozásba történő beavatkozás, plusz a környezeti és genetikai hatások a német csecsemők és kisgyermekek allergiájának kifejlődésére” c. kutatási program angol megfelelőjének rövidítése) keretében, 5.991 fő kisgyermek és a szüleik adatait elemezték.
„Vizsgálatunk értéke nemcsak azon alapul, hogy előretekintő és kutató módon közelítettük meg a témát, hanem azon is, hogy különböző időben és minden részletre kiterjedően vizsgálódtunk a még meg nem született magzatok, a csecsemők és a kisgyermekek lehetséges cigarettafüsttel történő szennyezésének szintjeivel kapcsolatosan.” – magyarázta a kutatás egyik résztvevője. „Ez teszi lehetővé, hogy meg tudjuk határozni a prenatális és a posztnatális (szülés utáni) cigarettafüst-kitettség hatásait, valamint hogy különbséget tudjunk köztük tenni.”
Annak érdekében, hogy a GINI-PLUS keretkutatás felmérőíveinek adataiból származó kutatási eredményük érvényességét biztosítsák, a tudósok elvégeztek egy igen nagy gondossággal kontrollált tesztet is, melynek célja az volt, hogy kizárja azokat a lehetséges torzításokat, amelyek a szociális faktorok következményei. A kutatás vezetője szerint azt az összefüggést, amit a magzati fejlődés ill. a korai gyermekkor alatti dohányfüstnek való kitettség és az iskolás korban észlelt viselkedési zavarok között találtak, a szociális környezet más egyéb tényezői nem torzítják.
A kutatás eredménye világossá tette, hogy a cigarettafüstnek való kitettség a gyermekek viselkedésbeli fejlődésére jelentős kihatással van, és hogy az anya terhessége alatt a magzatra gyakorolt negatív hatása jóval nagyobb, mint később, ezen szenzitív fejlődési szakasz után.
