Az élet első napjaiban, vagy heteiben megkezdett táplálásnak az egészségre nézve hosszú távú kihatásai vannak, potenciálisan egy olyan jelenségen keresztül, amelyet tudományosan „metabolikus programozó hatás”-nak neveztek el – állítja egy, a Gyermek Akadémiai Társaságok (angol rövidítése: PAS) éves találkozóján, Denverben prezentált friss francia kutatási beszámoló.
A metabolikus programozás egy olyan koncepció, amely különbséget tesz az élet korai, kritikusnak tartott szakaszaiban történő táplálkozási tapasztalatokban, melyek képesek a jövőre nézve is programozni egy ember anyagcseréjét és egészségét.
Az ezzel kapcsolatos kutatás során a kutatók három újszülött csoport növekedését, testösszetételét és vérnyomását hasonlították össze. Mindhárom csoport egészséges, a normál 9 hónapos terhességi időszak végén született újszülöttekből állt, akik a franciaországi Lyon városában található Claude Bernard Egyetem Polgári Kórháza Újszülött Osztályán feküdtek.
Az egyik újszülött csoport élete első 4 hónapjában csak anyatejet kapott, míg a másik két csoportban véletlenül (randomizált vizsgálat) választották ki, melyik újszülött kap alacsony proteintartalmú (1,8 gramm fehérje/100 kilokalóriánként), vagy magas proteintartalmú (2,7 gramm fehérje/100 kcal) tápszert. Mindkét tápszer fehérjetartalma az orvosilag ajánlott 1,8-3,0 gramm/100 kcal tartományon belül volt.
Négy hónap elteltével a tápszerrel etetett csecsemőknél tovább folytatták az ugyanolyan összetételű tápszeres táplálást, míg az anyatejjel táplált kicsiket alacsony proteintartalmú tápszerre állították át, amennyiben arra szükség volt.
A kutatók összesen három éven keresztül 234, a kutatásba bevont gyermeket követtek nyomon, és azt állapították meg, hogy az élet első heteiben kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél a növekedés egy speciális mintája alakul ki, továbbá egy specifikus metabolikus profil is, amely különbözni látszott a tápszerrel táplált újszülöttek anyagcsere profiljától. A csecsemőtápszer proteintartalma lehet az a kulcstényező, amely ezeket a különbségeket kiválthatja – állítja a publikáció társszerzője, Dr. Guy Putet.
Az élet első 15 napjában az anyatejjel táplált (szoptatott) újszülöttek vérének inzulinszintje alacsonyabb volt, mint a tápszerrel etetett újszülötteké. Ezek a különbségek az első négy hónapon keresztül fennmaradtak, de a 9. hónap táján már nem voltak mérhetők.
Az első életév során a növekedési mintában szintén eltérés volt tapasztalható a különböző csoportok között, de a kisgyermekek 3. életévére ezek a különbségek eltűntek, ami konkrétan azt jelenti, hogy sem a gyermekek magasságában, sem súlyukban, vagy testösszetételükben (zsírtömeg, sovány testtömeg) nem jelentkeztek eltérések. Az egyedüli különbség a fejkörméretben volt tapasztalható, amely enyhén kisebb volt az alacsony proteintartalmú tápszerrel táplált kicsik körében, de még mindig a normális határokon belül volt.
A megfigyelt gyermekek 3 éves korában azonban nem várt eredmény is jelentkezett: a diasztolés (vérnyomás alsó értéke) és az átlagos vérnyomás magasabb volt azoknál a kicsiknél, akiket magas fehérjetartalmú tápszerrel etettek, mint azoknál, akik csak anyatejet kaptak, azonban mindkét esetben a mérték a normális határokon belül maradt.
„Úgy tűnik, hogy a tápszerrel történő táplálás egyes hormonális profilokban különbségeket indít be, illetve a növekedési mintában is, összehasonlítva az anyatejes táplálásban részesült csoporttal. Az ilyen különbségek hosszú távú következményeit embereknél egyelőre még nem értjük teljes mértékben, és szerepet játszhatnak a későbbi egészségi állapotban is. Éppen ezért szükség van egy jól megtervezett, hosszabb távú utókövetéses vizsgálatra is.” – magyarázta Dr. Putet.
Dr. Putet szerint, ha nem lehetséges az újszülöttek anyatejes táplálása, akkor olyan tápszerekkel kell őket etetni, melyek lehetővé teszik, hogy a növekedési minta és a metabolikus profil az anyatejjel táplált csecsemőkéhez hasonló legyen.
