Japán tudósok megállapították, hogy a halitosisért – ismertebb nevén rossz lehelet vagy szájszag – felelős szagösszetevők ideális anyagok az őssejtek humán fogbélből történő kinyeréséhez.
A nemzetközi „Lehelet Kutató Szakfolyóirat”-ban megjelent kutatási beszámolóban a kutatók bemutatták, hogy a hidrogén-szulfid (H2S) fokozta az őssejtek azon képességét, hogy májsejtekké differenciálódjanak, megerősítve „hírnevüket”, miszerint a jövőbeli májsejt terápia szempontjából megbízható forrásnak számítanak.
Ez az első eset, hogy májsejtek termelődtek a humán dentális pulpából (fogbélből) és még impresszívebben, nagyobb tisztaságban és nagyobb számban termelődtek.
„A nagy tisztaság azt jelenti, hogy kevesebb „rossz sejt” differenciálódott más szövetté vagy maradt meg őssejtnek. Továbbá, ezek a tényezők arra utalnak, hogy a májsejt transzplantáción átesett betegeknél csaknem egyáltalán nincs lehetőség teratomák (veleszületett, embrionális szövetből felépülő daganatok) vagy rákos tumorok kifejlődésére, ahogy az előfordulhat csontvelő őssejtek felhasználása esetén.” – mondja a publikáció vezető szerzője, Dr. Ken Yaegaki.
Az őssejtek jelentős átalakulási képessége vezetett ahhoz, hogy kutatócsoportok világszerte jelentős mértékben fókuszáljanak erre a tényre és fokozódjon azon elvárásuk, hogy az őssejtek segítségével számos betegséget meg tudjanak gyógyítani, beleértve a Parkinson-kórt és az Alzheimer-kórt is.
A kutatás során a japán Nippon Fogászati Egyetemen dolgozó Dr. Keny Yaegaki és kutatói teamje a fogbélből származó őssejteket használta fel – a fogbél, a dentális pulpa a fog középső része, amely kötőszövetből és sejtekből épül fel -, amelyeket olyan fogászati páciensek fogaiból nyertek, akik rutin foghúzáson estek át.
Amikor ezeket a sejteket megfelelően előkészítették, két csoportba választották szét őket, egy teszt- és egy kontrollcsoportba és a tesztsejteket H2S kamrában inkubálták (mesterséges keltetés). Három, hat és kilenc nap után begyűjtötték és elemezték őket azzal a céllal, hogy lássák, vajon a sejtek sikerrel transzformálódtak-e májsejtekké.
Annak tesztelése céljából, hogy a sejtek a H2S hatása alatt sikeresen differenciálódtak-e, a kutatók tesztek sorozatát végezték el, megfigyelve azokat a vonásokat, amelyek a májsejteket jellemezték. A mikroszkóp alatti fizikai megfigyeléseken túl a kutatók a sejt glikogén raktározási képességét is vizsgálták, majd rögzítették a sejtben található karbamid mennyiségi adatát.
„Mostanáig senki nem mutatott be olyan protokollt, amely azt jelezte volna, hogy ilyen hatalmas számú hepatikus (máj-) sejtet sikerült újraképezni humán transzplantáció céljából. Összehasonlítva a hagyományos módszerrel, amelyben szarvasmarha magzat szérumot használnak a sejtek termelésére, a mi módszerünk produktív és, legfőképpen, biztonságos.” – mondta Dr. Yaegaki.
A hidrogén-szulfidnak (H2S) karakterisztikus rothadt tojás szaga van és a szövetekben testszerte termelődik. Bár a pontos funkciója ismeretlen, a kutatók arra jutottak, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik nagyon sok fiziológiás folyamatban és betegségben.
