Annak ellenére, hogy a gerincvelő daganatok rendszerint jóindulatúak, hatalmas problémákat tudnak okozni, mivel kárt tesznek az idegekben és a test különböző részeinek működési funkcióit megzavarják. Még akkor is, ha műtét útján a tumort sikeresen eltávolítják, számítani lehet hosszú távú felépülési problémákra.
A kisujjnyi vastag gerincvelő a csigolyák által bezárt belső üreges térben, a gerinccsatornában helyezkedik el, közvetlen folytatása az agynak, a nyakszirtcsont nagy nyílásán (öreglyuk) keresztül kapcsolódik az agykoponya üregéhez. Súlya kb. 34-40 gr, hossza kb. 43 cm. Ugyanúgy, mint az agyat, a gerincvelőt is idegsejtek és a gliasejtek (támasztósejtek) alkotják. Fő feladata az agy és a test perifériás része közötti ingerületszállítás.
A gerincvelőt kívülről hármas védőhártya burkolja, a legkülső kemény, a két belső lágy hártya. A két belső közötti folyadék a liquor (likvór), egy víztiszta folyadék, amely mechanikai védelmet nyújt és részt vesz a hőszabályozásban, valamint táplálja az idegsejteket és elszállítja az anyagcseretermékeiket.
A gerincvelő bármely két szakaszának keresztmetszetén két jól megkülönböztethető állomány látható:
· A gerincvelő közepén pillangó alakra emlékeztető szürkeállomány helyezkedik el, amely a mozgató és asszociációs neuronok sejttestjeit tartalmazza.
· A szürkeállományt teljesen körülvevő fehérállományt az idegsejtek idegrostjai, az axonok (pályák) alkotják.
Az elsődleges gerincvelő tumorokat a felmerülésük helye szerint megkülönböztetve az alapvető területek:
-
Nyakcsigolya,
-
Hátcsigolya,
-
Ágyékcsigolya,
-
Keresztcsont.
