1.) A juxtamedullaris gerincvelő tumorokra a radicularis fájdalom hiánya, a gyorsan megjelenő hő- és fájdalomérzés csökkenés, a fokozatosan kialakuló és súlyosbodó gerincvelői harántlézió jellemző.
Két legfontosabb típusa:
· Neurofibrosarcoma
Elsősorban a fiatal és középkorú felnőtteket érintő betegség. Előfordul, hogy a jóindulatú neurofibromatosis (más néven: Recklinghausen-betegség, amely többszörös neurofibroma daganattal járhat együtt) fajul rákos daganattá. A neurofibrosarcoma a lágyszövetekből kialakuló rákos daganat, mivel a daganat rugalmas szövetet érint, sokáig tünetmentes lehet, miközben növekszik.
· Meningeoma
A gerincvelőt védő pókhálóhártya sejtjeiből kialakuló meningeoma daganatok döntő többsége jóindulatú, azonban rákossá is fajulhat. A jóindulatú meningeoma inkább az idősebbeket érinti, az agresszív rákos elfajulás tipikusan a fiatal korosztály betegsége. Előfordul, hogy a neurofibromatosis 2. típusából alakul ki a rákos daganat, mely leggyakrabban a hátcsigolya területén jelentkezik.
2.) Az elsődleges extraduralis gerincvelőrák ritka, legfontosabb típusai a gerincoszlop csontjaiból kiinduló daganatok, a mesenchymalis (támasztószövet eredetű), illetve a kötőszövet eredetű rosszindulatú daganatok:
Osteosarcoma
Chondrosarcoma
Fibrosarcoma
3.) Elsődleges intramedullaris gerincvelő tumorok:
Astrocytoma
Az idegszövet csillag alakú támasztósejtjeiből kiinduló daganat. Jellemzője, hogy még a növekedési módját tekintve körülírt daganat is mindig infiltrálja (beszűri) a még egészséges környező területet.
Ephendymoma
A gerincvelő közepén futó csatornát bélelő sejtekből kiinduló daganat, okozhat duzzanatot a gerincvelőn, vagy kialakulhat a gerincvelő ostorszerű végágain (filum terminale) is. Következménye lehet féloldali, vagy kétoldali izomerő csökkenés, az alsó testfél teljes bénulása (haránt laesio). Sebészi eltávolítása nehéz, a kórjóslat kedvezőtlen.
Napjainkban egyre gyakoribb a metasztázisos, másodlagos rákos tumorok előfordulása is intramedullarisan.
Másodlagos, metasztázisos gerincvelőrák
Elég ritka, hogy a test bármely más részén kialakult rák a gerincvelőben képezzen áttétet, de időnként előfordul. Az ilyenkor alkalmazott kezelések attól függnek, hogy az elsődleges tumor a test mely részén keletkezett, mivel a másodlagos tumorok általában ugyanúgy reagálnak a kezelésre, mint az elsődleges tumor, amelyből az áttét kiindult.
A másodlagos rákos tumor tünete lehet a gerincvelő és a gerincidegek nyomása, amely kihatással van az idegek működésére. Ilyen esetekben sürgős kezelés szükséges, mely radioterápia, nagydózisú kortikoszteroidok adása és időnként sebészi beavatkozás. A kezelés célja a tumor összezsugorítása és az idegekre gyakorolt nyomás megszüntetése. Amennyiben ez megtörtént, további kezelések is szükségesek.
Néhány ráktípus, mint a tüdőrák, a mellrák, a többszörös myeloma, a lymphoma, a sarcoma és a prosztatarák a csigolyákba is adhat áttétet.
A gerincvelő lymphomája ritka betegség, általában másodlagos tumorként alakul ki, nagy ritkán előfordulhat elsődleges rosszindulatú daganatként is. Az elsődleges gerincvelő lymphoma a központi idegrendszeri lymphomák mindössze 1 %-át teszi ki, az idősebb kor betegsége, férfiaknál és nőknél egyaránt. Általában immunszupresszióban részesült, vagy immunbetegségben (pl. HIV fertőzés) érintett embereknél alakul ki.
