A gyermek világra jött, a köldökzsinór elvágása pillanatától már újszülöttnek nevezik. Születése tényét, idejét és nevét hivatalosan helyben is regisztrálják, kis csuklójára felkerül a megkülönböztetését szolgáló, nevével és születési időpontjával ellátott karszalag.
A szülésből azonban az anya számára még egy feladat hátravan, meg kell szülnie a méh üregében maradt méhlepényt is: percekkel a baba megszülése után az anya méhe ismét elkezd összehúzódni, és ha az édesanya szerencsés, az első kisebb nyomásra kijön a méh faláról levált placenta (méhlepény). Szükség esetén a vénájába adott oxytocin hormoninjekció elősegíti a lepény méhfalról történő leválását.
Ha ez a kötelező 30 perces várakozási idő alatt spontán módon mégsem történik meg, akkor az orvos kézzel, vagy műszerrel távolítja azt el, ezzel előzve meg mindenféle további szövődmény fellépésének lehetőségét.
A szülést követően – ha volt gátmetszés – a szülőorvos helyi érzéstelenítés mellett összevarrja a sebet, ellenőrzi a végbelet, a méhszájat, a méh összehúzódási folyamatát, hogy nincs-e méhűri vérzés, megmérik az anya vérnyomását, pulzusát, ellenőrzik spontán vizelését stb. A szülést követő méhösszehúzódási fájdalmak már nem erősebbek, mint a szokásos menstruációs fájdalom.
Kötelező, az édesanya egészségét óvni hivatott biztonsági előírások miatt az édesanyának a szülés után még 2 órát a szülőszobában kell eltöltenie, de ilyenkor már akár meg is szoptathatja a kisbabáját, és az édesapa is ott maradhat velük. Megoszthatják együtt a családdá válás nem mindennapi örömét.