A hysterectomia, méheltávolítás

A leggyakoribb ok, amiért a méh eltávolítására sor kerül, a méh fibrómája, azaz kötőszöveti daganata. A második leggyakoribb ok az abnormális méhűri vérzés, az endometriosis és a méh süllyedése, előreesése (beleértve a kismedencei ernyedtséget is). Az esetek 35%-ában myoma miatt távolítják el a méhet. A hysterectomia mindössze 10 %-a történik meg rákos daganat kialakulása miatt!

Ha a rákos daganat nem korai állapotú, hanem előrehaladott stádiumú, akkor nem egyszerű hysterectomiával, hanem radikális, ún. Wertheim-műtét keretében távolítják el a méhet. (Wertheim műtét: a méhhel együtt eltávolítják mindkét oldali parametriumot a medencefalig, valamint a hüvely felső egyharmadát, a külső és belső csípő artériát, és a fossa obturatoria menti nyirokcsomólánc kiirtásával együtt.)

Az elkövetkezőkben elsődlegesen a nem-rákos daganat miatti, nem vészhelyzetben történő méheltávolításra fókuszálunk, ezek mind a nőtől, mind az orvostól kihívást jelentő döntéseket kívánnak meg.

A méhfibróma (vagy másnéven méh leiomyoma) messze a leggyakoribb ok, amiért sor kerül a méh eltávolítására. A méhfibróma jóindulatú kötőszöveti növedék a méhben, kialakulásának oka ismeretlen. Bár jóindulatú elváltozásról van szó, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne fajulhatna rákos daganattá is, ne okozhatna komoly orvosi problémákat, mint pl. erős méhűri vérzést, amely aztán leginkább megköveteli a méh eltávolítását.

A kismedencei ernyedtség olyan állapot, amely kezelést kíván, és a kezelés módja a hysterectomia. Ebben az állapotban a nő a támasztóizmok és -szövetek lazaságát tapasztalja az egész kismedencei területen. Ez az ernyedtség aztán olyan tünetekhez vezethet, mint a vizelettartási nehézségek (inkontinencia) és a csökkent szexuális teljesítmény. A vizeletcsöpögés súlyosbodik köhögés, nevetés és tüsszentés hatására. A már kihordott terhesség növeli a kismedencei ernyedtség kialakulásának kockázatát, bár ennek pontos okai még mindig tisztázatlanok.

A hysterectomiával kezelik a súlyos rák előtti állapotot (dysplasia) és magát a méhtest rákos állapotát is. Ebben az esetben a méh eltávolításának nyilvánvalóan az a célja, hogy a testből a rákos szöveteket eltávolítsák, ha még nem képzett is a rák áttéteket.

A hysterectomia előtt elvégzett vizsgálatok és kezelések

Abban az esetben, ha kismedencei fájdalmai vannak a nőnek, a méheltávolítás elvégzése előtt több, de korlátozott mértékű (kevéssé extenzív) feltáró sebészi beavatkozáson kell átesnie, ilyen a laparoszkópia is, annak érdekében, hogy pontosítsák a fájdalom okát.

Ha belső méhűri vérzése van a betegnek, a méhnyálkahártyából biopsziával szövetmintavételre kerül sor, amelynek során a rákot megelőző állapotot, vagy a rákot szándékoznak kizárni, vagy egyértelműsíteni. Ha a betegnek nem méhűri, hanem kismedencei vérzése van, előbb gyógyszeres terápiával próbálkoznak az orvosok, nem rögtön a hysterectomia elvégzésével.

• A pre-menopauzális időszakban lévő nő (még mindig rendszeresen menstruál), akinek méhfibrómája vérzést okoz, de fájdalommal nem jár, előbb hormonterápiában részesül. Ha továbbra is erős vérzése van, amely a mindennapi életére is kihat, vagy pedig anémiás (vashiányos vérszegénység) állapotot okoz, de méhnyálkahártya mintája szövettani elemzésének eredménye negatív, szóba jöhet a hysterectomia elvégzése.

• A post-menopauzális időszakban lévő nő esetében (akinek menstruációi már megszűntek), ha nincs pozitív szövettani mintája, de hormonterápia kipróbálása után mégis állandó, abnormális vérzései vannak, sor kerülhet a méh eltávolítására. Természetesen a gyógyszeres kezelés, legyen az hormonterápia is, többször módosítható, mind a dózis, mind a hormonok típusaira vonatkozóan, hiszen minden egyes nő szervezetének más és más az optimális dózis és típus.

A méheltávolítás, hysterectomia módszerei

Általános szabály, hogy a hysterectomia bármely típusának elvégzése előtt a nőknek az alábbi teszteken kell átesniük, amelyek akár meg is határozzák a méh eltávolításának módját.

• Komplett kismedencei vizsgálat, beleértve a petefészkek és a méh manuális vizsgálatát is.

• Friss Pap-teszt.

• Kismedencei UH vizsgálat.

A méheltávolítás módjára vonatkozó végső döntés a nőgyógyász és nő közötti megbeszélést követően kerül kiválasztásra, amennyiben nem sürgősségi, vagy életmentő beavatkozásról van szó.