Egyedül
csak az Európai Unióban a kardiovaszkuláris
betegségek a 2000. év során 2 millió
halálesetért voltak felelősek. „Világszerte
nagyon sok ember szed naponta aszpirint abban a hiszemben, hogy az
segít a kardiovaszkuláris betegségek
kialakulásának megelőzésében” –
állapítják meg a folyóirat cikkének
szerzői.
A
szerzők a 2005 és 2008. év között
kibocsátott különböző útmutatókra
mutatnak rá, amelyek a betegek különböző
csoportjainak ajánlják a kardiovaszkuláris
betegségek elsődleges megelőzéseképpen az
aszpirin szedését. Példaként hozzák
fel az 50. éves, vagy annál idősebb, 2. típusú
cukorbetegségben szenvedő és magas vérnyomás
problémákkal küszködő emberek csoportját.
A
folyóiratban megjelent cikk szerzői arra mutatnak rá,
hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok
egyáltalán nem támogatják ezen
embercsoport körében az alacsony dózisú
aszpirin tabletták rutinszerű szedését.
Legfőképpen az aszpirin használatát kísérő
komoly gasztrointesztinális vérzések potenciális
kockázatát és a halálesetek enyhe
emelkedésében játszott szerepét hozzák
fel érvként.
A
szerzők azt javasolják, hogy az orvosok vizsgálják
meg az összes olyan betegük körében, akik
jelenleg alacsony dózisú aszpirint szednek elsődleges
megelőzésképpen, hogy orvosi vényre, vagy
recept nélkül vásárolják-e az
aszpirin tablettákat. Hozzáteszik, a döntést
arról, hogy továbbra is fenntartsák-e a
kezelést, vagy inkább hagyják abba, csak akkor
kellene meghozni, amikor már teljes körűen informálták
a betegeket a jelenleg rendelkezésre álló
bizonyítékokról.
A
folyóirat cikkének szerzői szerint: „Véleményünk
szerint a jelenleg rendelkezésre álló
bizonyítékok igen megnehezítik, hogy a
kardiovaszkuláris betegségek kockázatának
kitett embereknek elsődleges megelőzésképpen az
aszpirin szedésének elkezdését javasolják
az orvosok.”
A
szerzők végkövetkeztetése az, hogy: „...az
elsődleges megelőzéssel kapcsolatosan meglévő
bizonyítékok azt sugallják, hogy az aszpirin
szedésének előnyei és hátrányai
sokkal finomabban kiegyensúlyozottak, mint azt korábban
gondolták volna, különösen az olyan emberek
körében, akiket a kardiovaszkuláris betegségek
bekövetkezése szempontjából igen magas
rizikócsoportba soroltak, mint pl. a cukorbetegek, vagy a
magas vérnyomásban szenvedők. Hisszük azt, hogy
az alacsony dózisú aszpirin profilaxis (kórmegelőzés)
rutinszerűen nem jöhet szóba az elsődleges prevenció
szempontjából.”
