Nemcsak a vitaminok és az ásványi anyagok, de a zöldségek fogyasztása is életmentő lehet – állítja egy friss kutatás, melyet a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai végeztek.
(Az LLNL-t 1952-ben nemzetbiztonsági céllal hozták létre, itt folyik napjaink legújabb tudományos és technológiai eredményeinek kísérleti alkalmazása. A Laboratórium irányítását az USA Energia Hivatalának Nemzeti Nukleáris Biztonsági Felügyelete felügyeli.)
A kutatók úgy találták, hogy ha egy betegnek kis adagban klorofillt (Chla), vagy klorofillint (CHL) adnak – mindkettő megtalálható a zöld, leveles zöldségekben, mint amilyen a spenót, a sóska, a brokkoli és a kelkáposzta -, az képes visszafordítani az aflatoxin mérgezés hatásait. (A klorofillin nem azonos a klorofillel: a klorofillin a klorofillből származó speciális nátrium-réz só, a zsíroldékony klorofill vízoldékony formája.)
Az aflatoxin egy igen hatékony, természetes módon képződő karcinogén mikotoxin, amely két penészgomba fajta növekedésekor termelődik: az egyik az Aspergillus flavus, a másik az Aspergillus parasiticus. Az aflatoxint tehát penészgombák termelik és az élelmiszerekben szennyező anyagokként van jelen: pl. a szója, a rizs, a gyapotmag, a kukorica és a földimogyoró gyakran tartalmaz aflatoxint, de előfordult már, hogy gabonában is kimutatták.
Az aflatoxin mérgezésnek komoly és látványos tünetei vannak, de van egy másik alattomos tulajdonsága is: az aflatoxinok géntoxikus, daganatkeltő hatásúak, mely tulajdonságukat ráadásul a csírátlanító (fertőtlenítő) kezelések után is megőrzik. A testben történő lebomlásuk során rákkeltő, karcinogén vegyületek keletkeznek, ez a folyamat felelős az aflatoxinok májrákot okozó hatásáért.
Az aflatoxinok az élelmiszer termelési folyamat bármely szakaszában bekerülhetnek az élelmiszerekbe: a termelés, a feldolgozás, a szállítás és a raktározás során is. Az akut aflatoxikózis emberben való megjelenését először a fejlődő országokból jelentették (pl. Indiában járványszerű májgyulladást okozott), ahol nem állnak rendelkezésre az élelmiszerek aflatoxin tartalmát hatékonyan vizsgáló és kimutató technikai eszközök.
Különösen az aflatoxin B1 (AFB1) alfaj igen potens karcinogén, mely állatokat is képes megbetegíteni, éppen ezért érdekli a kutatókat, milyen hatása van hosszú távon, ha az emberi szervezet kis dózisban ki van téve ezeknek a fontos mikotoxinoknak.
AZ LLNL kutatói és külsős munkatársaik (Oregon Állam Egyeteméről, illetve a Cephalon Inc. ipari cégtől) kutatásaik során arra jöttek rá, hogy a fenti zöldségeknek rákmegelőző hatásuk van. Kísérleteik során AMS-t (az angol Accelerator Mass Spectrometry rövidítése, jelentése: gyorsító tömegspektroszkópia, azaz nagyműszeres analitikai módszer, melyet a töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására használnak. A vegyületek fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságait is tudják vele vizsgálni.) használtak ahhoz, hogy az aflatoxin farmakokinetikus paramétereit megkapják, ez korábban elérhetetlen volt humán vonatkozásban.
Farmakokinetikus: Egy gyógyszer (vegyület) útja a szervezetben két fázisra bontható: 1.) A farmakológiai szakasz az alkalmazás, a szétesés és az oldódás szakasza, 2.) A farmakokinetikus szakasz a felszívódással indul, a metabolizációval folytatódik, és a kiválasztással fejeződik be.
Az AMS használatával ki tudták mutatni, hogy a klorofill és a klorofillin együttes fogyasztása képes csökkenteni az emberi szervezetbe bevitt aflatoxin biológiai elérhetőségét, ugyanúgy, mint ahogy az állatkísérletek során már tapasztalható volt.
Az embert megbetegítő ráktípusok többségében szerepe van a környezetben meglévő karcinogén anyagoknak is, különösen, ha valaki egy életen át ki van téve ezeknek az anyagoknak, pl. ha valaki egész életében dohányzik.
Igen jelentős példák: a dohányhoz kapcsolódó karcinogének, a húsok hosszú időn keresztül hevített olajban történő sütésekor, vagy roston való elkészítésekor, a hús megégetése során keletkező heterociklusos aminok (pirrol és piridin), melyek kb. tízszer erősebb rákkeltő hatással bírnak, mint a környezetben található egyéb rákkeltő anyagok, és ide sorolhatóak a gombás élelmiszerek is, melyek aflatoxinokat tartalmaznak.
A kutatásban részt vett mindhárom beteg önkéntesnek a kutatócsoport kezdetben kis adag „Carbon-14” (radioaktív eljárás egyik típusa) jelzéssel ellátott aflatoxint adtak (kevesebb, mint az a mennyiség, amely a mogyoróvajas szendvicsben megtalálható lenne). A következő kísérleti szakaszban a betegek kis adag klorofillt és klorofillint is kaptak ugyanazon mennyiségű „Carbon-14” jelzésű aflatoxin dózis kíséretében.
A LLNL Gyorsító Tömegspektrometria Központjának segítségével a kutatócsoport képes volt minden egyes önkéntesben mérni az aflatoxin mennyiségét, minden egyes dózisú étrend után, és meghatározni, hogy vajon a klorofill, vagy a klorofillin csökkentette-e jobban az önkéntes betegek által elfogyasztott aflatoxin mennyiségét.
„Mind a klorofill, mind a klorofillin kezelés külön-külön is jelentős mértékben csökkentette az aflatoxin abszorpcióját és biológiai elérhetőségét.” – közölte a kutatás vezetője. „Ami ezt a kutatást a többi, megelőzéssel foglalkozó kutatás közül egyedülállóvá teszi, az az, hogy képesek voltunk a radioaktív jelzésű aflatoxin egy mikrodózisát úgy bejuttatni az emberi szervezetbe, hogy azáltal meg tudjuk becsülni a karcinogén vegyületek akcióját közvetlenül az emberi szervezetben. Vagyis nem éltünk állati kísérletek emberre történő extrapolálásával (kivetítésével, kikövetkeztetésével), ami mindig magában hordozza a tévedés lehetőségét.”
