Egy újszülött köldökzsinórcsonkjának klórhexidrinnel történő tisztítása mérsékelheti a fertőzés kockázatát és a babák életének első hetében bekövetkező csecsemő halálozások arányát akár 20 %-kal is csökkentheti – állítják az amerikai Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola kutatói. A klórhexidrin egy antiszeptikus és mikróba-ellenes szer, amely főként baktériumok és élesztőgombák ellen hatásos. Magyarországon az egyik közismert, klórhexidrint tartalmazó készítmény a Septofort.
A kutatás, amelyet az amerikai tudósok az ICDDR,B Központtal (egy bangladeshi hasmenéses betegségeket kutató központ) és az USAID „Mosolygó Nap Franchise Program” bangladeshi Shimantik szervezetével közösen folytattak le Bangladesh vidéki területein, egy vizsgálatsorozat legutolsó része volt. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy az újszülöttek köldökcsonkjának klórhexidinnel történő tisztítása életeket menthet meg a haláltól. A kutatók az eredményeikről a „The Lancet” tudományos szakfolyóiratban számoltak be.
A randomizált (véletlenszerű beválogatás) vizsgálatba a Johns Hopkins kutatói és kollégáik Bangladeshben több mint 29.000 újszülöttet vontak be annak érdekében, hogy meghatározhassák: a standard „száraz kezelés”-hez képest az egyszeri 4 %-os klórhexidinnel vagy egy 7 napon át történő klórhexidinnel való tisztítás mennyire hatékony.
Fontos tudni, hogy a fejlett nyugati országokban is némileg ellentmondásos a helyzet. A köldökzsinórt általában 30-40 másodperccel a baba világra jövetele után elkötik, majd a köldökcsatok között elvágják. Az első napokban az újszülött testén maradt köldökcsonk elkezd száradni, megbarnul, majd kb. egy hét múlva leválik a hasról és a helyén száraz pörk marad vissza.
A csonkot kezdetben minden pelenkázás alkalmával legalább 70 %-os, patikában vásárolt alkohollal, steril vattával és hintőporral fertőtlenítik a szülők, ugyanis a köldökcsonk nedvezik. Ha a gyógyulás folyamata megfelelő, később már elegendő, ha erre csak a baba napi fürdetését követően kerül sor. Egyes szakértők azonban úgy tartják, hogy az alkoholos tisztítás miatt a köldökcsonk később esik le, amit a szülők sem szeretnek. Ráadásul nem bizonyosodott be, hogy az alkohol megfelelően védene a gennykeltő mikróbák fertőzése ellen, így számos orvos azt javasolja, hogy a szülők hagyják magától elszáradni és leesni a csonkot, alkoholos tisztítás nélkül, csupán fertőtlenítő hatású hintőporral beszórva. Ezt nevezik „száraz kezelés”-nek.
A publikáció szerint azok a csecsemők, akik egyszeri klórhexidines tisztításban részesültek, 20 %-kal kisebb valószínűséggel haltak meg, szemben azokkal az újszülöttekkel, akiknek a köldökcsonkját standard száraz kezeléssel gondozták. A mortalitási (elhalálozási) ráta csökkenése statisztikailag a 7 napon át klórhexidinnel történő tisztításos csoportban a standard száraz kezeléshez képest nem volt jelentős, de mégis kevesebb jele mutatkozott a köldökcsonk fertőzésnek.
„A klórhexidines köldökzsinórcsonk tisztítás egyszerű, biztonságos, hatékony és kevés költséggel járó beavatkozás. Ezen intervenció nagyszabású megvalósítása, egyetemes lefedettség mellett rendelkezik azzal a potenciállal, hogy megelőzze a becslések szerint évente félmillió újszülöttkori haláleset bekövetkezését.” – állítja Dr. Abdullah Baqui, a Bloomberg Iskola Nemzetközi Egészségügyi Osztályának a professzora, a publikáció senior szerzője és egyben a kutatás vezetője.
Korábban a Johns Hopkins kutatói Nepálban is lefolytattak egy vizsgálatot, melynek eredménye azt igazolta, hogy a köldökcsonk 7 napon keresztül klórhexidinnel való tisztítása a csecsemő életének első 10 napjában a mortalitási ráta 24 %-os csökkenését eredményezte, összehasonlítva azokkal a gyermekkel, akiknél száraz kezelést alkalmaztak. Egy másik vizsgálat során, amelyet Pakisztánban az Aga Khan Egyetem kutatói végeztek és amelyről szintén a „The Lancet”-ben számoltak be, azt állapították meg, hogy a köldökcsonk klórhexidinnel való tisztítása a csecsemő halálozást 38 %-kal, míg a fertőzések fellépését 42 %-kal mérsékelte.
„A szülés és az újszülött életének az első hete mind az anya, mind a baba szempontjából egy kockázatos időszak. Ezek a vizsgálatok egy egyszerű, alacsony költségű technológia bizonyítékával szolgálnak a tekintetben, hogy a betegség kialakulása és a haláleset bekövetkezése a legtöbb és legsérülékenyebb babák esetében is megelőzhető. Az USAID elkötelezett abban, hogy a kutatási eredményeket a gyakorlatba is átültesse, ami nemcsak jobb eredményeket biztosít majd, de az életmentő beavatkozásokhoz való hozzáférést is.” – összegezte véleményét Dr. Rajiv Shah, az USAID igazgatója.
Az újszülöttkori elhalálozások adják világszerte a becsült évi mintegy 8.8 millió, 5 éven aluli kisgyermekek körében bekövetkező halálesetek több mint 40 %-át. Ezt a magas mortalitási rátát az jellemzi, hogy az újszülöttek több mint a felénél komoly fertőzés idézi elő a halált.
