A gyomorbaktériummal, a Helicobacter pylori-val (rövidítése: H. pylori) történő fertőzés megbízható védelmet nyújt az allergia kiváltotta asztma ellen – ezt svájci immunológusok (Zürichi Egyetem) és német allergia specialisták (a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem Orvostudományi Központja) bizonyították, állatkísérletek során.
Eredményeikről a „Klinikai Kutatás Szakfolyóirata” c. tekintélyes amerikai szaklapban számoltak be, ahol megerősítették azt a nemrég előterjesztett hipotézist, mely szerint az allergiás betegségek ipari társadalmakban tapasztalható drámai mértékű növekedése azon specifikus mikroorganizmusok gyors eltűnéséhez köthető, melyek az emberi testet lakják.
Az allergia (a humán szervezet allergénekre adott reakciója) kiváltotta asztma betegség az iparosodott világban évtizedek óta növekvőben van, és virtuálisan már járványszerű méreteket öltött. Az allergiás légúti betegségek gyors növekedése a légszennyezettségnek, a dohányzásnak, a higiéniai hipotézisnek és az antibiotikumok széles körű használatának tulajdonítható. A higiéniai hipotézis azt állítja, hogy a modern higiénia eltúlzott mértéke vezetett a fertőző ágenseknek való kitettség hiányához, amely az immunrendszer normális érési folyamatához lenne fontos.
A publikált cikkben a tudósok feltárják, hogy az asztma növekedése a specifikus gyomorbaktérium, a H. pylori nyugati társadalmakban történt eltűnésére tehető. A H. pylori a gyomorsavra rezisztens (ellenálló) mikroorganizmus. Becslések szerint a baktériummal a világ lakosságának kb. a fele van megfertőződve. A bajnak gyakran nincsenek tünetei, de bizonyos feltételek mellett okozhat gastritist (gyomor- és bélgyulladás), gyomor- és nyombélfekélyt, sőt, akár gyomorrákot is. Következésképpen, a H. pylori baktériumokat gyakran elővigyázatosság gyanánt antibiotikumokkal kiirtják a szervezetből, még akkor is, ha a betegnek nincsenek tünetei.
A tudósok kutatásukhoz egereket fertőztek meg H. pylori baktériummal. Ha az egereket néhány napos korukban fertőzték meg, akkor egy immunológiai tolerancia fejlődött ki náluk a baktériummal szemben és még akkor sem reagált jelentőségteljesen a szervezetük, – ha egyáltalán reagált - ha erős, asztmát beindító allergénekkel találkozott.
Azoknak az egereknek azonban, amelyeket nem fertőztek meg H. pylori baktériummal, amíg a felnőttkort el nem érték, sokkal gyengébb volt a védekezése. „A korai megfertőzés gyengíti a dendrikus sejtek érését és kiváltja a szabályzó T-sejtek (immunsejtek) felszaporodását, amelyek az asztma elnyomása szempontjából döntő fontosságúak.” – mondja Anne Müller, a Zürichi Egyetem molekuláris rákkutató professzor asszonya, miközben magyarázza a védekező mechanizmust.
Ha a szabályzó T-sejteket a fertőzött egerekről átvitték a nem fertőzött egerekbe, akkor azok is hatékony védelmet élvezhettek az allergia kiváltotta asztmával szemben. Ugyanakkor, azok az egerek is, amelyeket születésük után rögtön megfertőztek, elvesztették az asztmát kiváltó allergénekkel szembeni rezisztenciájukat, ha a H. pylori baktériumokat antibiotikumok segítségével kiirtották bennük a szenzitizáló (érzékennyé tévő) fázis után.
A német tüdő- és allergia specialista, Christian Taube (az Egyetem III. Orvostudományi Klinikájának senior orvosa) szerint az új eredmények azt a hipotézist erősítik meg, mely szerint az iparosodott nemzetek körében tapasztalható allergiás asztma növekedése az antibiotikumok széles körű terjedésével hozható összefüggésbe, valamint az antibiotikumok használatát követően az olyan mikroorganizmusok eltűnésével a szervezetből, amelyek a humán szervezet egyébként állandó „lakói” lennének.
„Ezeknek a fundamentális mechanizmusoknak a kutatása extrém fontossággal bír abból a szempontból, hogy segítségükkel megérthetjük az asztma mibenlétét és képesekké válhatunk arra, hogy később preventív és terápiás stratégiákat fejlesszünk ki.” – összegezte Dr. Taube.
