A tartós hajfestékek használata jár a legkomolyabb mellékhatásokkal, de az már kevésbé köztudott, hogy az arckrémek és a testápolók is rengeteg allergiás reakciót okoznak – áll a norvég „Kozmetikai Termékek Mellékhatásainak Nemzeti Regisztere” által kiadott első jelentésben.
A Norvég Közegészségügyi Intézet a jelentés birtokában azt szeretné, ha a kozmetikai termékek allergiás reakciót okozó mellékhatásairól még több értesítést kapjon. „A Regiszter biztosítja számunkra azon termékek jobb áttekinthetőségét, amelyek mellékhatásokat okoznak, megismerjük belőle a mellékhatások típusát és azt, hogy kik szenvedik el azokat. Így aztán képessé válunk felméréseket végezni és bizonyos termékek használata kapcsán közérdekű figyelmeztetéseket kiadni.” – magyarázza az Intézet Környezeti Orvostudományi Divíziójának kutatója, Dr. Berit Granum.
A Regiszter felállítását követő első 2 éven belül 96 db értesítést regisztráltak, melyek többsége olyan terméktípusokhoz kapcsolódott, mint amilyenek a hidratáló krémek, arctisztítók, fényvédő krémek és a hajszínező termékek.
A tartós (oxidatív) hajfesték az a terméktípus, amely a legtöbb allergiás reakciót váltja ki a nőknél. A Regiszter működésének első két éve során 7 felhasználó jelezte problémáját hajfestékekkel kapcsolatosan, melyek többsége allergiás természetű mellékhatás volt.
Azoknál az embereknél, akiknél a hajfesték allergiás reakciót vált ki, leggyakrabban a következő tünetek jelentkeznek: ekcéma, bőrvörösség, bőrhólyagosodás, a fejbőr, az arc- és a nyakbőr viszketése.
(Az egyik legismeretebb, allergiás reakciót kiváltó kémiai hatóanyag a hajfestékekben a PPD-nek rövidített para-phenylendiamin, amely sokszor még a bio-nak nevezett termékekben is jelen van, mivel bizonyos színek előhívásában van szerepe. Gyakori, hogy a gyártó „No PPD” felirattal hívja fel a vásárló figyelmét a káros anyagtól mentes termékre.)
Akinél hajfesték allergia jelentkezik, a fenti tüneteken túl tapasztalhat szemkörnyéki és homloktáji bőrduzzanatot is. A tünetek nem azonnal, hanem rendszerint 1-2 nappal a hajfesték alkalmazása után jelentkeznek, és (bőrgyógyászati) kezelés nélkül egy héttől akár néhány hónapig is eltarthatnak.
Az arc- és testhidratáló krémek azok a terméktípusok, melyekről leggyakrabban érkezik jelentés a Regiszter felé. Mellékhatásaik az enyhétől, amely néhány óra, vagy nap alatt elmúlik, ha a felhasználó abbahagyta a termék használatát, egészen a súlyos reakciókig terjednek, amely néhány héten át is eltarthat orvosi kezelés nélkül, és olyan tüneteket produkálhat, mint az ekcéma, a bőrhólyagosodás, -viszketés és a bőrkiütés.
A kozmetikai termékek skálája jóval szélesebb, mint a make-upok és a parfümök világa, magában foglalja az összes olyan terméket, amelyet a test felületén használnak a fogyasztók, beleértve a fogakat, a szájüreg nyálkahártyáját is, és céljuk az, hogy megelőzzék a testszagot (pl. dezodor, lábszagűző), tisztítsanak (pl. arclemosó tej), illatosítsanak (pl. kölni, parfüm), védjenek (pl. naptej), konzerváljanak (pl. öregedésgátló krémek), vagy kiemeljék használója megjelenését (pl. szempillaspirál, rúzs, arcpirosító).
Éppen ezért feltételezik a szakemberek, hogy virtuálisan a teljes lakosság használ kozmetikai termékeket, a nők és a férfiak, de még a gyermekek is, naponta egy, vagy akár több termékféleséget is.
Ha egy norvég állampolgár a kozmetikai szerek használata közben mellékhatások jelentkezését tapasztalja, nagyon fontos, hogy kapcsolatba lépjen egészségügyi szakemberrel (pl. bőrgyógyász), és a szakember feladata a Nemzeti Regiszter értesítése.
„A kozmetikai termékek okozta mellékhatások Nemzeti Regisztere, 2008-2010” címet viselő jelentés áttekintést nyújt azon értesítésekről, amelyeket a Regiszter működése első két évében kapott. 2008. júniusa óta a Norvég Közegészségügyi Intézet Környezeti Immunológiai Osztálya kezeli a Regisztert, együttműködve a Norvég Élelmiszerbiztonsági Felügyelettel.
