Az
emlőrák
Bár
az összes, emlőkben észlelt elváltozások
80 %-a jóindulatú, az emlőrák (karcinóma)
mégis a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata, a
rákos megbetegedések között a nők mintegy 10
%-át érinti. Az esetek jelentős hányadában
50 éves kor felett fordul elő, de 30 éves kor után
is megjelenhet. Férfiaknál is előfordulhat, de náluk
jóval ritkább, viszont annál gyorsabb lefolyású
és rosszabb kórjóslatú.
Emlőrákra
hajlamosító tényező a genetikai hajlam, az
életkor (gyakorisága az életkor előrehaladásával
arányosan nő), a gyermektelenség, illetve az első
gyermek 30. életév után történő
szülése, az elhízás, az alkoholfogyasztás
és a hormonális tényezők (ez utóbbi
jelentheti a szervezetben túl nagy mennyiségben
termelődő női hormonokat, vagy a fogamzásgátló
tablettákkal, vagy a HRT terápia keretében
kívülről bevitt többlet ösztrogén
hormonokat).
Az
emlőrák korai stádiumában (amikor még
nem képződött nyirokcsomó áttét)
történő felismerése esetén az esély
igen nagy a teljes gyógyulásra. Éppen ezért
kapott az emlőrák Magyarországon is nagyfokú
figyelmet és nagy nyilvánosságot. Ha a
nyirokcsomó áttét már kialakult, a
megfelelő kezeléssel még így is kb. 75 %-os az
esély a gyógyulásra.
Kezelése
történhet a csomó sebészi úton
történő eltávolításával,
súlyos esetben az emlő teljes eltávolításával.
Szükség van kemoterápia és sugárterápia,
valamint anti-ösztrogén kiegészítő
kezelésekre is. Amennyiben a betegség kiújul a
műtét után, a teljes gyógyulásra való
esély kisebb.
A
méhnyakrák
A
rendszeres és ingyenes szűrővizsgálatok ellenére
a méhnyakrák
Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú
daganatok előfordulását tekintve az 5-6. helyen áll.
Évente körülbelül 1500 új méhnyakrákos
eset kerül felfedezésre és körülbelül
450 áldozata van. Világviszonylatban a 45 év
alatti nők körében a második leggyakoribb
rákfajta. Sajnos az a tendencia, hogy már a fiatalabb
lányokat, nőket is érinti a betegség, előfordul
a huszonévesek körében is. Kialakulása
ilyen fiatalon a korai aktív szexuális élettel
és a HPV fertőzéssel magyarázható.
Fontos
tudni, hogy a méhnyakrák kialakulását
megelőző állapot és a korai méhnyakrák
tünetmentes! Kialakulása éveket is igénybe
vehet, így rendszerint a megjelenő tünetek (közösülés
utáni hüvelyvérzés, rendellenes
hüvelyfolyás) már nem a korai stádiumot
jelzik. Ezért is van nagy jelentősége a rendszeresen
elvégzett méhnyakrák-szűréseknek. Az
esetek 99 %-ában a daganatos sejtekben megtalálható
a HPV.
Az
idejében felismert méhnyakrák közel 100
%-osan gyógyítható. Kezelése a szövettani
vizsgálatot követően sebészi kimetszés,
súlyosabb esetben hysterectomia (méheltávolítás),
valamint kemoterápia és sugárkezelés.
Ötéves
túlélési aránya függ a rák
stádiumától, általános elmondható,
hogy közel 100 %-ban gyógyítható, ha időben
felismerik, míg a stádiumoktól függően ez
az arány közel felére esik vissza. A legsúlyosabb
stádiumban mindössze 10 %-os esélye van a betegnek
a túlélésre.
A
petefészekrák
A
rosszindulatú
petefészek daganatokat
- bár eredetüket tekintve igen különböző
sejttípusból alakulhatnak ki - összefoglaló
néven petefészekráknak nevezik. A petefészkekben
előforduló rosszindulatú daganatok mintegy 95 %-át
a petefészkek felszínét borító
csírahámból eredő petefészekrák
képezi, míg a maradék 5 % a petefészkekben
megtalálható többfajta sejttípusból
alakul ki.
Magyarországon
a petefészekrák az asszonyoknál az 5.
leggyakoribb rosszindulatú daganat.
A petefészekrák a nők összes rákos
megbetegedésének
mintegy 4 %-át teszi ki, túlnyomó többsége
a nők 50-70 év közötti korosztályában
fordul elő, de bármely életkorban kifejlődhet.
A
petefészekrák kifejlődésének korai
szakában általában tünetmentes, ezért
is fordul gyakran elő, hogy a nyirokutakon és a vérpályákon
keresztül áttéteket képez a test akár
távoli részeibe is. Ebben az estben a kezelés
lehetőségei már korlátozottak, és ennek
eredménye is meglehetősen szerény. Az időben
felismert és műtéti úton eltávolított
petefészekrák esetén a prognózis függ
a rák szövettani típusától.
