Az antimikrobiális peptidek olyan molekulák, amelyek a bőrben azért termelődnek, hogy távol tartsák a fertőzést okozó mikrobákat.
Termelésükben és a szervezet teljes immunválaszában szerepe van a D-vitaminnak is. A San Diegói Kalifornia Egyetem (angol rövidítése: UCSD) Orvostudományi Iskolájának (La Jolla, CA) tudósai szerint egy, korábban csak a kalcium hemosztázissal és a csontegészség fenntartásával összefüggésbe hozott hormonnak is kritikus szerepe van ebben, fokozza az AMP (antigén membránfehérje vagy antimikrobiális peptid) expressziót, amikor a táplálék D-vitamin tartalma nem megfelelő.
Az amerikai kutatók eredményeikről a „Haladó Orvostudomány” c. szakfolyóiratban számoltak be. A cikkben részletesen elmagyarázzák, hogy különböző helyzetekben hogyan funkcionál az immunrendszer, továbbá a fertőzések kezeléséhez egy új utat nyitnak meg, talán egy alternatívát a jelenlegi antibiotikum terápiákkal szemben.
A D-vitamin immunológiai előnyeinek a megítélése még ma is ellentmondásos téma a tudományban. Sejttenyészeti vizsgálatok során a zsíroldékony vitamin erős immunológiai előnyöket mutatott, de ismételt humán és állatmodell vizsgálatokban az eredmények inkonzisztensnek bizonyultak: azok az emberek, akik a táplálékkal kevesebb D-vitamint visznek be a szervezetükbe, egyáltalán nem fertőződnek gyakrabban. Ismeretlen okokból kifolyólag, az ő szervezetüknek az immunválasza rendszerint erős marad, ez pedig aláássa a D-vitamin immunológiai ellenálló erejével kapcsolatos eddigi megállapításokat.
Egérmodellel és tenyésztett humán sejtekkel folytatott vizsgálatok során Dr. Richard Gallo - az UCSD Dermatológiai Divíziójának az elnöke, gyermekgyógyászati és orvosprofesszora – és munkatársai felfedezték ennek okát: amikor a táplálékkal bevitt D-vitamin szintje alacsony (természetes formában a vitamin csak nagyon kevés táplálékban van jelen), a szervezet mellékpajzsmirigy hormon (angol rövidítése: PTH) termelése, amely normál esetben segíti a vér kalciumszintjének a modulálását, felgyorsul. A nagyobb mennyiségű PTH vagy egy kapcsolódó peptid, amelyet PTHrP-nek neveznek (a mellékpajzsmirigy hormon család egyik fehérje tagja) elősegíti az AMP-k fokozott expresszióját, köztük a cathelicidinét, amely megöli a káros baktériumok, gombák és vírusok széles spektrumát.
„Senki sem gyanította a mellékpajzsmirigy hormon (PTH) vagy a PTH-hoz kapcsolódó peptid immunitásban betöltött szerepét. Ez segíthet a D-vitamint övező ellentmondások egy részének a feloldásában, kitölti a tudás-hézagokat.” – mondja Gallo professzor.
Az eredmények például a napsugárzásnak való kitettség körül folyó vitákhoz is kapcsolódnak. A napfény kiváltja a bőrben a D-vitamin termelést (a D-vitamin két vegyülete közül a D2 az élelmiszerrel kerül be a szervezetbe, míg a D3 a napfénynek kitett bőrben keletkezik). Egyes kutatási eredmények szerint a szervezet alacsony D-vitamin szintje fokozza a kardiovaszkuláris betegség és a rák kifejlődésének a kockázatát, míg más kutatások ezt nem erősítették meg. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a napsugárzásnak való kitettség növeli a D-vitamin szintet, de egy bizonyos fokon túl már a bőrrák kockázatát fokozza.
„Mivel a napfény (elsősorban az UVB és az UVA sugárzás) karcinogén, igen rossz ötlet, ha valaki túl sokat napozik. A PTH szintje megemelkedik, amikor a táplálékból és a napfényből a szervezetbe kerülő D-vitamin szintje alacsony. Talán a mellékpajzsmirigy hormon (PTH) lehet az, amely lehetővé teszi a számunkra, hogy a táplálék alacsony D-vitamin tartalma mellett „ne öljük meg magunkat” a túlzott napozással.” – magyarázza Dr. Gallo.
Gallo professzor szerint a PTH újonnan feltárt immunológiai szerepe egy új kapcsolatot biztosít a szervezet endokrin rendszere (mirigyrendszer, amely a véráramba választja el a különböző szabályozó hormonokat) és annak azon képessége között, hogy az invazív, egészséget károsító patogénekkel szemben felvegye a harcot.
„A kutatási munka java része még hátravan, beleértve a humán vizsgálatokat is, de lehetséges, hogy a PTH vagy a PTHrP hatékony antibiotikum lesz majd anélkül, hogy a megcélzott mikrobák antibiotikum rezisztenssé válásának a kockázata felmerülne. (A mellékpajzsmirigy hormon egy egyláncú aminosav molekula, amelyet a mellékpajzsmirigy fősejtjei választanak el.) Az egyik kihívás az lesz, hogy specifikusan hogyan korlátozzuk a kezelést a megcélzott fertőzésre. Valószínűleg ezt a krém állagú terápiás ágens kifejlesztésével tudjuk majd elérni.” – összegezte Gallo professzor.
