A kutatást vezető neurobiológus professzor szerint a kutatás eredményei azt demonstrálják, hogy az alvás alatti csorbult légzés súlyos agysérüléshez vezethet, amely rombolja az emlékezőképességet és a gondolkodást. Az alvási apnoe zavarban szenvedő páciensek az éjszaka folyamán abba-abbahagyják a levegővételt és ismétlődően felébrednek, ami aztán egy krónikus napközbeni fáradtsághoz, valamint koncentrációs és emlékezetbeli problémákhoz vezet. A kutató orvosok szerint ehhez a problémához még a megnövekedett szívbetegség, cukorbetegség és stroke veszély is társul.
A lefolytatott kutatás során az orvoscsoport MRI készüléket használt ahhoz, hogy az alvási apnoeban szenvedő betegek agyát vizsgálja (képletapogatással). Az orvoscsoport arra az agyterületre fókuszált, amelyet mamillaris (emlő alakú) testeknek neveznek, és amelyek az agy alsó részén helyezkednek el. A kutatóorvosok megállapították, hogy annak a 43 páciens agyának ezen mamillaris testjei csaknem 20 %-kal kisebbek voltak, mint annak a kutatásba szintén bevont 66 páciensnek, akik nem szenvedtek alvási apnoe zavarban.
A professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az alvási apnoe zavarral küszködő betegek folyamatosan csökkent oxigénfelvétele az agy sérüléséhez vezethet. Az alvás során bekövetkező légzésszünet okozta oxigénhiány miatt az agysejtek elhalhatnak. Az alvási apnoe zavarban szenvedő 43 vizsgált beteg mamillaris testjeinek csökkent mérete azt sugallja, hogy olyan károsító eseményeket éltek át, amelyek következtében jócskán vesztettek agysejtjeikből. Az a tény, hogy a páciensek memóriazavarai annak ellenére, hogy alvási rendellenességeiket kezelték, tovább folytatódtak, hosszan tartó agykárosodásra utal.
A neurológiai kutató team egyik tagja megjegyezte, hogy azoknál a betegeknél, akik más kóros folyamat miatt szenvednek memória-csökkenést, mint pl. Alzheimer-kór, vagy alkoholizmus miatt, szintén megfigyelhető a mamillaris testek zsugorodása, ezért az elvégzett kutatásuk eredménye nagyon fontos.
Az orvosok az alkoholisták memória-csökkenési problémáit általában nagyobb mennyiségű B1 vitamin (thiamine) adagolásával kezelik. Az UCLA Egyetem munkatársai azt gyanítják, hogy ugyanaz a B1-vitamin mennyiség, amellyel az alkoholista betegeket kezelik, segíthet az elhaló agysejtek felépülésében és képessé teszi az agyat arra, hogy ezeket a sejteket újra használja. A csoport tagjai terveznek további kutatásokat is azzal kapcsolatosan, hogy a kiegészítő B1-vitamin szedés segíthet-e az alvási apnoe zavarban szenvedő betegek memóriájának helyreállításában. A B1-vitamin glükózt juttat a károsodott agysejtekbe, amely megakadályozza a sejtek oxigénhiány miatti elhalását.
