A menstruációs ciklus fogalma és jelentősége

A menstruációs ciklus meghatározása: a vérzés megjelenésének első napjával kezdődő és a következő vérzés megjelenéséig tartó időszak, mely normális esetben 25-36 nap között változik. A menstruációs vérzés ideje normálisan 3 és 7 nap között változik, átlagosan 5 napig tart.

A női menstruációs ciklus biológiai célja az, hogy felkészítse a szervezetet (elsősorban a méhet) az esetlegesen bekövetkező terhesség, a megtermékenyített petesejt befogadására. Amennyiben nem történik megtermékenyülés, a méhtest falát bélelő nyálkahártya (endometrium) szétesik és vérzés kíséretében kiürül. A nők reprodukciós életszakasza során (a menarche megjelenésétől a menopauza beálltáig) megközelítőleg havi ciklusonként jelentkezik ez a vérzés, kivéve a terhesség időszakát.

A női ciklus idegi-hormonális szabályozási körfolyamat, melyben az agyi központ (hipotalamusz), az agyalapi mirigy (hipofízis) és a két petefészek (ovárium) vesz részt. Ebben a rendszerben minden pont lényegében azonos jelentőségű, a körfolyamat mindenkori működéséhez finom összhangjuk egyformán szükséges.

A menstruációs ciklus a menstruációs vérzéssel kezdődik, amely az ún. follicularis (tüszős) fázis első napja. A vérzés az előző ciklus végén, az ösztrogén és progeszteron szint csökkenése után kezdődik. Az ösztrogén és a progeszteron szint csökkenése okozza a méhtest falát bélelő nyálkahártya (endometrium) szétesését és kivérzését.

Ezen időszak körül, kb. a ciklus első két hetében, az agyalapi mirigy, a hipofízis folliculus-stimuláló hormont (FSH) juttat a vérbe, amelynek a stimuláló hatására a petefészek sok ezernyi tüszőjéből néhány tüsző fejlődésnek indul. Ezek a tüszők kb. két hétig növekednek. Minden egyes tüsző (folliculus) tartalmaz egy megtermékenyítetlen petesejtet. Később, ahogy a folliculus-stimuláló hormon szintje csökkenni kezd, a tüszők között egyenlőtlenség alakul ki és mindössze egy darab, a leginkább megérett tüsző folytatja a növekedést. Ez a tüsző termeli az ösztrogén nevű női hormont.

Az ovulációs fázis a luteinizáló (azaz a tüszőrepedést létrehozó hormon, LH) hormon és folliculus-stimuláló hormon szint meglódulásával kezdődik. Az LH hormon stimulálja az érett tüsző megrepedését és a benne lévő petesejt kiszabadulását (ovuláció), amely rendszerint 16-32 órával az LH és FSH hormon szint hirtelen megugrása után, leggyakrabban a ciklus közepén, a 14. napon következik be.

A sárgatest fázis során, a LH és az FSH hormonok szintje csökkenni kezd. A felrepedt tüsző ágyában ún. sárgatest (corpus luteum) alakul ki, amelynek sejtjei termelik a progeszteront, a sárgatest hormont. A progeszteron hatására a méhnyálkahártya vastagszik, feltöltődik folyadékokkal és tápanyagokkal, hogy előkészüljön az esetleges magzat fogadására. A sárgatest fázis második felében a véráramba kerülő ösztrogén szintje is eléri a csúcsot, mely szintén elősegíti a méhnyálkahártya vastagodását. Az ösztrogén és progeszteron szint emelkedésére válaszként az emlő tejmirigyei növekedni kezdenek. Ennek eredményeként a mellek megduzzadnak és érzékennyé válhatnak.

A megtermékenyítés bekövetkezte esetén ez a folyamat fokozatosan felerősödne, a megtermékenyítés elmaradásakor viszont – változatlanul magas ösztrogén szint mellett – a sárgatest két hét alatt visszafejlődik, progeszteron termelése lecseng, helyén kis heges góc marad, egyúttal az ösztrogén szint is csökken és bekövetkezik az endometrium szétesése és vérzése, azaz egy új menstruációs ciklus kezdődik.

Címkék: nemi jelleg, nők, női test, menstruáció
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2025 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!