Az amerikai tőzsdecég, az Amylin Pharmaceuticals (Nasdaq:AMLN) közzétette kutatási eredményeit, melyek azt igazolták, hogy a metreleptinnel való kezelés – a metreleptin egy kísérleti gyógyszer, melynek hatóanyaga a humán hormonnal, a leptinnel analóg - javította a részleges lipodisztrófiában szenvedő betegek diabétesz (cukorbetegség) és lipidkontrollját.
A kutatásból származó adatok egyben az első eredmények is, amelyek azoktól a betegektől származnak, akik az Amylin cég „lipodisztrófia kiterjesztett hozzáférési programjában” metreleptin terápiában részesültek. Az eredményekről a kutatók az amerikai Endokrin Társaság Bostonban megtartott 93. éves találkozóján számoltak be.
Ebben a vizsgálatban, amelyet az FDA (Élelmiszer és Gyógyszer Felügyelet) által jóváhagyott IND kezelés (IND=Investigational New Drug rövidítése angolul, vagyis kísérleti új gyógyszer) keretén belül végeztek, a metreleptin azon betegek számára volt elérhető, akik a lipodisztrófia egy ritka fajtájában szenvednek, így egy, vagy több metabolikus rendellenességük van, beleértve a cukorbetegséget és a hipertrigliceridémiát (a véráram magas trigliceridszintje) is. Az elemzés a részleges lipodisztrófiában szenvedő betegekre fókuszált, akik legalább 6 hónapon keresztül részesültek kezelésben. A metreleptinnel való kezelés javította az A1C értéket (a 3 havi átlagos vércukorérték) és a trigliceridszintet. Továbbá, a metrelepint kapó betegek többsége képes volt csökkenteni, vagy akár abba is hagyni a korábban kapott diabétesz gyógyszereit, beleértve az inzulin hormont is.
„Elkötelezettek vagyunk abban, hogy segítsük a betegeket, akik disztrófiával élnek együtt, amely egy krónikus és gyakran a szervezetet legyengítő betegség, és amelyet a jelenleg meglévő terápiákkal nem lehet megfelelően kezelni. Kiterjesztett hozzáférési programunk lehetővé teszi számunkra, hogy metreleptint adjunk a betegeknek, miközben folyamatosan együtt dolgozunk az FDA-val azon, hogy a gyógyszert ezen ritka rendellenességben szenvedő betegek számára minél szélesebb körben elérhetővé tegyük.” – nyilatkozta Dr. Christian Weyer, senior elnökhelyettes, kutató és fejlesztő.
A kutatás eredményeit a Dr. Elif Oral vezette kutatóteam egyik tagja prezentálta a találkozón. Dr. Oral volt azon első kutatások elindításának a kezdeményezője, amelyek a leptinpótlás terápiás hasznosságát vizsgálták a lipodisztrófiában szenvedő betegek esetében. A doktornő jelenleg a Michigan-i Egyetem orvosigazgatója, és számos kutatási program vezetője.
Ezen kutatás eredményei között megtalálható 9 beteg elemzése, akik részleges lipodisztrófiában szenvednek, és akik több, mint 6 hónapon keresztül részesültek metreleptin kezelésben. A kezelés kezdetén a betegek 89 %-ánál nem sikerült megfelelő glikémiás kontrollt elérni (A1C ≥ 7 %), és 89 %-uknak hipertrigliceridémiája volt (a trigliceridszintek ≥ 150 mg/dl). A metreleptin kezelés eredményeképpen a betegek átlagos A1C értéke 8,1 %-ról 6,8 %-ra javult a 6. hónap végére, és ez további 15 hónapon keresztül így maradt. Továbbá, a 6. hónap végén a betegeknél, akik inzulint kaptak, a napi totál inzulinadagot átlagosan 110 egységgel lehetett csökkenteni. Hasonlóképpen, az átlagos triglicerid koncentráció 318 mg/dl alapértékről a 15. hónap végére 169 mg/dl-re csökkent. A vizsgálat során figyelemmel voltak a biztonsági előírásokra is, a metreleptin kezelés leggyakoribb mellékhatásának a fáradtság és a hányinger bizonyult.
A lipodisztrófia genetikai szindrómát a zsírszöveteloszlás rendellenességei jellemzik. Mivel a kórképben szenvedő betegeknek nincs elég zsírszövetük, tipikusan leptinhiányuk is van. A leptin egy olyan hormon, amelyet a zsírsejtek választanak el, és amely kulcsfontosságú szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában.
A betegség tipikusan gyermek-, vagy kamaszkorban kezdődik, és azok, akik érintetté válnak benne, a szubkután (bőr alatti) zsírréteg elvesztését tapasztalják, amely multiplex, gyakran súlyos metabolikus rendellenességeket eredményez, beleértve az extrém fokú inzulinrezisztenciát, a magas trigliceridszintet, a cukorbetegség kontrolljának képtelenségét és a hepatikus steatosist (többlet zsír felhalmozódása a májban, zsírmáj).
Ezek a rendellenességek a beteget komoly orvosi problémák nagyfokú kockázatának teszik ki, ilyenek pl. az akut pancreatitis (heveny hasnyálmirigy-gyulladás), a felgyorsult ateroszklerózis (érfalmeszesedés), és a cukorbetegség okozta vérér- és idegkárosodás, valamint a májzsugor (cirrózis) is, és mindezek jelentős mértékben csökkentik a beteg életminőségét és a várható élettartamát.
Becslések szerint világszerte mindössze néhány ezer beteg van, aki ebben a kórképben szenved, bár nem áll rendelkezésre hatalmas epidemiológiai adatállomány ezzel kapcsolatosan, ami a ritka betegségekre egyébként is jellemző. A lipodisztrófiával társuló metabolikus rendellenességek kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre specifikus terápia. Eddig a betegeket egy olyan terápia-kombinációval kezelték, amelyben megtalálható a táplálkozás módosítása, a cukorbetegség elleni gyógyszerek és a lipidcsökkentő ágensek szedése. Ez a tradicionális kezelési módszer nem képes megcélozni a lipodisztrófia kórképben jelentkező metabolikus rendellenességek alapvető okát, és a kórkép súlyossága miatt gyakran csak marginálisan hatékonynak bizonyul.
A NIH (az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet) és más amerikai, európai és japán akadémiai intézetek már igazolták, hogy a metreleptinnek mélyreható hatásai vannak az inzulinérzékenység, a magas trigliceridszint, a hiperglikémia és a zsírmáj javításában azon lipodisztrófiában szenvedő betegeknél, akiknek szervezete nem reagál a hagyományos lipid- és glükózcsökkentő ágensekre, még azoké sem, akik intenzív inzulinterápián esnek át.
Globálisan, megközelítőleg 150 lipodisztrófiás beteget kezelnek metreleptinnel, mégpedig fejlesztő cégek által szponzorált klinikai tesztekben, és kiterjesztett hozzáférési programok keretén belül.
Mivel a metreleptin rutin klinikai használatra nem érhető el, és mivel a lipodisztrófiában szenvedő betegeknek nagyfokú a kielégítetlen gyógyszerigénye, az Amylin cég lehetővé tette a kísérleti gyógyszerezés elérhetőségét a kiterjesztett hozzáférés keretében, amely az FDA által jóváhagyott IND kezelési protokollnak felel meg. Az IND kezelési mechanizmus lehetővé teszi, hogy azokban a speciális esetekben, amikor a betegek számára nem áll rendelkezésre gyógyszer, hozzáférjenek a még kísérleti fázisban lévő új gyógyszerekhez.
