A munkahelyi stressz növekvő egészségügyi veszélyt jelent

Tényszerűen, a nagy stresszel járó állásokban dolgozók 26 %-kal nagyobb arányban fordultak az egészségügyi szakemberekhez, mint korábban. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a közepes/nagyfokú stresszel járó munkahelyi pozíciókat betöltő emberek jóval gyakrabban keresik fel a háziorvosukat és a specialistákat, mint a jóval kisebb mértékű stresszel járó állásokat betöltők.” – mondja a publikáció első szerzője, Sunday Azagba PhD.

Ahhoz, hogy erre a végkövetkeztetésre eljussanak, a közgazdászok a Kanadai Nemzeti Lakossági Egészségügyi Felmérés (NPHS) országosan reprezentatív adatain rágták át magukat. Az összes NPHS adat a 18 és 65 év közötti felnőttekre vonatkozott – ők alkotják a munkaerő-állomány többségét – és az alábbi statisztikai adatokat tartalmazta:

• Az egészségügyi vizitek száma,

• A krónikus megbetegedések száma,

• Családi állapot,

• Jövedelmi helyzet,

• Dohányzási és

• Alkoholfogyasztási szokások.

„Hisszük, hogy a dolgozók növekvő számban veszik igénybe az egészségügyi ellátást annak érdekében, hogy megküzdjenek a munkahelyi/pozícióbeli stresszel.” – mondja Mesbah Sharab PhD, társszerző, szintén az Egyetem munkatársa, majd tovább folytatja: „Orvosilag bizonyított, hogy a stressz károsan hat az emberek immunrendszerére és így megnövekszik a megbetegedések kockázata. Számos eddigi vizsgálat hozta összefüggésbe a stresszt a hátfájdalommal, a kolorektális (bél-végbél) rákkal, a fertőzéses betegségekkel, a szívproblémákkal, a fejfájással és a cukorbetegséggel. A munkával kapcsolatos stressz megnöveli az olyan kockázatos viselkedési formákat is, mint a dohányzás, az alkohol- és a drogabúzus, elveszi az egyén kedvét az olyan egészséges viselkedési mintáktól, mint a fizikális aktivitás és a helyes táplálkozás és megnöveli az olyan egészségtelen táplálékok fogyasztását, mint az édesség és a zsíros ételek.”

• A stresszes munkahelyek költsége

Egy korábbi kutatás azt állapította meg, hogy az idősödő lakosság és a receptre felírt gyógyszerek megnövelik az egészségügyi ellátás költségeit. Azonban eddig csak nagyon kevés tanulmány foglalkozott a munkahelyi stressz mértékének az egészségügyi ellátás finanszírozására gyakorolt hatásával.

„Kanadában az egészségügyi kiadások, a bruttó hazai termék százalékában kifejezve, az 1980. évi 7 %-ról 2007-re már 10.1 %-ra nőttek.” – magyarázza Azagba.

Az USA-ban egy friss közvélemény kutatás azt tárta fel, hogy az amerikai dolgozók 70 %-a úgy tekint a munkahelyére, mint jelentős stresszforrásra és a felmérésben résztvevők 51 %-a nyilatkozott úgy, hogy a munkájukkal kapcsolatos stressz csökkentette a produktivitásukat.

„Becslések szerint az az egészségügyi kiadás, amelyet a stressz idézett elő, az amerikai cégeknek évente 68 milliárd dollárjukba kerül és 10 %-kal csökkentette a profitjukat.” – teszi hozzá Sharaf. Az USA-ban 2009-ben az összes egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadás elérte a 2.5 billió dollárt, másképpen fogalmazva a fejenkénti 8.047 USD-t. Ez az 1980. évi 9 %-kal szemben 2009-ben már a bruttó hazai termék (GDP) 17.3 %-át tette ki.

• A kevesebb stressz több megtakarítást jelent

A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a munkahelyi stressz csökkentése segítené, hogy a kormányok csökkentsék büdzséjük szárnyaló egészségügyi kiadásait és támogatná az alkalmazotti morált.

„A stressz teljes munkahelyi feltételek javítása és a dolgozók stresszel való megküzdési mechanizmusokra való oktatása elősegítené az egészségügyi ellátás költségeinek a csökkentését. A munkahelyi stressz megfelelő kezelése más gazdasági előnyökkel is járna, mint pl. növekedne a dolgozók körében a produktivitás, csökkenne a hiányzások száma és megszüntetné a dolgozói elvándorlásokat.” – foglalta össze véleményét Azagba.

A kanadai NPHS felmérés az alábbi foglalkozási ágakat vizsgálta: műszaki, kereskedelmi, menedzseri, egészségügyi, szolgáltatói, szellemi és mezőgazdasági.