A
lányok pubertás korukat és nemi érettségüket
jellemzően korábban érik el, mint a fiúk. A
kislányok kamaszlánnyá, majd nővé
érésének hajtóereje a női nemi hormon,
az ösztrogén. Az ösztrogén hormon hírvivő
anyag, a belső női nemi szervek érését és
működését irányítja, illetve
hatására fejlődnek ki az emlők és a másodlagos
nemi jellegek is.
A
serdülőkori fokozott ösztrogéntermelődés a
csöves csontok növekedési zónájának
(epifízis fuga) fokozatos lezáródását
okozza, így befejeződik a test növekedése. A nemi
érés befejeztével az ösztrogének
feladata (a sárgatesthormon, vagy progeszteron nevű hormonnal
együtt) a belső nemi szervek működésének
szabályozása, ezáltal a test szaporodási
funkcióinak irányítása. Az ösztrogének
a nemi szerveken kívül egyéb szervek működésére
is hatással vannak.
A
lányok nemi érése 16-17 éves korra
fejeződik be. Legkésőbb ekkorra a menstruáció
is szabályossá válik. Ha a menstruáció
16 éves korig nem jelentkezik, vagy 17-18 éves korig
nem válik rendszeressé, mindenképpen tanácsos
felkeresniük a gyermeknőgyógyászt.
Az
orvosok a nemi hormonok vérbeli szintjéből, a csöves
csontok korára utaló csukló-röntgenből, és
egyéb vizsgálatokból tudnak következtetni
arra, hogy a kislány belépett-e a serdülőkorba,
hol tart, és
megfelelő-e a fejlődése. Szükség esetén
hormonkezeléssel, gyógyszerekkel tudják segíteni
az egészséges felnőtté válás
folyamatát. Ugyanígy, a túl korán
bekövetkező pubertás (pubertas praecox), a másodlagos
nemi jellegek 8-9 éves kor előtti jelentkezése a
gyermekendokrinológus szakember bevonását
kívánja.
