A
serdülés korában, amikor a test maga is
erőteljesen növekedni kezd, a lánynál megindul a
petefészek működése, amely kettős jellegű:
Egyrészt a vérbe leadott anyaga, a hormon létrehozza
mindazt, amit nőies jellegnek nevezünk: kialakulnak az emlők,
a testformák zsírpárna felrakódása
révén kigömbölyödnek, a csipő szélesebb
lesz. Másrészt fejlődésnek indulnak a külső
és belső nemi szervek, megjelenik a szőrzet, a nemi szervek
körül és a hónaljban. Egyidejűleg
megkezdődik a petesejtek termelése, jelentkezik a havi
vérzés, és ezzel a kislány nővé
serdül, fogamzóképessé válik.
Lényeges
hangsúlyozni, hogy az úgynevezett másodlagos
nemi jellegek (szőrzet, alkat, hang, emlők, nőies vonások)
végleges kialakulása általában csak jóval
később, a teljes növekedés befejeztével
várható.
A
nők külső, másodlagos nemi jellege tehát magában
foglalja a melleket, a csípőt, a vénuszdombot, az
altestet, a testszőrzetet és a medencét.
-
Az
emlők
A
női mellek, vagy emlők elsősorban mirigyes állományból
(emlőmirigyek), valamint a mell formáját adó
zsír- és kötőszövetből állnak.
A
mirigyes állomány a tejet termelő lebenykékből
(lobulusok), illetve a tejet összegyűjtő és az
emlőbimbóhoz elvezető-kivezető csőrendszerből, a
tejcsatornákból (duktuszok) áll. Születéskor
a mirigyállomány csökevényes, az emlőbimbó
alatti területre lokalizálódik. A pubertás
idején a duktuszok növekednek és elágazódnak.
(A férfiakban a mirigyállomány fejlődése
ezen a ponton be is fejeződik.) A nemi érés
befejeződése után a duktuszok tovább ágazódnak,
és a lebenykék is kifejlődésnek indulnak. Ebben
az időben alakul ki a női emlő felnőttkori mérete és
formája.
A
női emlőkben izomszövet nincs, a mellkasfali izmok az emlők
alatt helyezkednek el, ugyanakkor az emlő is tartalmaz vérereket
és nyirokereket.
-
A
női medence és altest
A
női medence sokkal puhább, szélesebb és nem
olyan magas, mint a férfiaké. A női szeméremcsont
szélesebb, mint a férfiaké és a
csípőcsont laposabb. Anatómiai szempontból a
női medence alkalmas a terhesség alatt a magzat kihordására
és a szülésre.
A
medence izmai:
-
Diaphragma
pelvis: A szeméremcsontoktól és hátrafelé,
az ülőcsontok pereméről eredő izmok összessége.
-
Gátizomzat:
A symphysistől (szeméremcsontok ízületi porcos
összekapcsolódása) a farokcsontig terjedő
terület. A gátat felépítő haráncsíkolt
vázizomzat a többi izomtól eltérően
vízszintes lefutású. A lefutásból
következően bármilyen állandó hasi
terhelésre megnyúlással válaszol.
A
medencefenék izmainak feladatai:
-
Alátámasztja
a hasűri szerveket,
-
Zárja
a medencekimenetet,
-
Nyitja-zárja
és zárva tartja a húgycső és a végbél
nyílását,
-
Részt
vesz a hüvely tónusa megtartásában,
-
Szülés
során az egyes izomrétegek egymás felett
„tetőcserépszerűen” eltolódva
„lágyrész-toldalékcsövet” hoznak
létre, amely lehetővé teszi és elősegíti
a magzat áthaladását a szülőcsatornán.
Az
altest egyik fő izomcsoportja a szeméremcsont és az
ülőcsont között húzódó ún.
PC (pubococcygeal) izmok, amelyek a méh és a hüvely
felfüggesztését szolgálják. Ezek az
izmok hajlamosak rugalmasságuk elvesztésére. A
PC izmok rugalmasságának elvesztése, renyhesége
számos probléma okozója lehet: szülés
után a hüvelyfal feszessége nem áll helyre,
a nők orgazmusképessége elvész, vagy lecsökken,
idősebb korban bekövetkezik a vizeletcsepegés
(inkontinencia), sőt esetleg a végbél záróizomzatának
gyengesége is.
A
nők a medenceizmaikat, különösen a PC izomcsoportot
ún. intim torna keretében erősíthetik,
fejleszthetik állóképességét,
gyorsaságát és koordinációját.
Az intim torna segíti a kismamákat a szülésre
való felkészítésben, csökkenti a
menstruációval járó kellemetlen
tüneteket, csökkenti, vagy megszünteti a vizelet és
a széklettartási problémákat, örömtelibb
szexuális életet biztosít, csökkenti a
nőgyógyászati gyulladásos betegségek
előfordulását.
