Az oesophagectomia (speciális endoszkóppal végzett sebészi műtét a nyelőcsövön) a rezekálható (kivágható) nyelőcső carcinoma standard kezelési módszere, ennek ellenére viszonylag kevés beteg gyógyul meg a beavatkozás elvégzése után.
A kombinált neoadjuváns (elsődleges, az egész szervezetet érintő) kemoradioterápia (kemoterápia és besugárzás egyidejű alkalmazása, rövidítése: KRT), vagy az adjuváns (a műtétet kiegészítő) KRT sebészi beavatkozással kombinálva segíthet a túlélési arány javításában, de napjainkban még mindig van némi nyugtalanság a kezelést illetően, a kezelések erős mellékhatása miatt, valamint azzal kapcsolatosan, hogy mi a KRT és a sebészi műtét alkalmazásának legjobb sorrendje.
Egy kínai kutatócsoport randomizált (véletlen sorrendű), kontrollált vizsgálaton alapuló prospektív kutatást végezve hasonlította össze a preoperatív és a posztoperatív KRT-t az önállóan végzett sebészi műtéttel, olyan betegek esetében, akiknek rezekálható nyelőcső laphám-carcinoma rákbetegségük volt. Kutatási munkájuk eredményét nemrég publikálták a „Gasztroenterológia Világ Folyóirat”-ában. (A nemzetközi gasztroenterológiai és hepatológiai szakfolyóirat szerkesztő bizottságának 1906 tagja van, akik a világ 60 országát képviselik. Magyarország 10 fővel képviselteti magát a bizottságban.)
A kínai tudósok a kutatásba bevont rákbetegeket 45 hónapon keresztül követték, és ez alatt az időszak alatt szignifikáns különbségek mutatkoztak az 1, 3, 5 és a 10 éves összes túlélési arányban, és a progressziómentes túlélésben, a preoperatív KRT, a posztoperatív KRT és a csak sebészeti műtéttel kezelt betegcsoportok között. Az összes túlélésben és a progressziómentes túlélésben a preoperatív KRT és a posztoperatív KRT kezelésben részesült betegek között nem voltak jelentős eltérések.
Azon betegek esetében, akik radikális rezekción estek át, a fenti három csoportra osztott (preoperatív KRT, posztoperatív KRT és csak sebészeti műtéttel kezelt) betegek progressziómentes túlélésében és az összes túlélésben jelentős eltérések mutatkoztak, ugyanakkor nem volt jelentős különbség a progressziómentes túlélés és az összes túlélés között, ha csak a következő két csoportot vizsgálták: a preoperatív KRT és a posztoperatív KRT kezelésben részesült betegekét.
A három alcsoportban a lokális kiújulási arány a következő volt: preoperatív KRT – 11.3 %, posztoperatív KRT – 14.1 % és a csak sebészi műtéten átesetteknél 35 %. A 3 csoport betegei között nem lehetett jelentős különbséget detektálni, amikor a komplikációkat hasonlították össze, de egyértelműen a mérleg nyelve a posztoperatív KRT kezeltek és a csak sebészi műtéten átesett betegek csoportja javára billent. A KRT (kemoradioterápia) kezelés mérgező hatásai a preoperatív és a posztoperatív KRT kezelést kapott betegek körében leginkább mérsékelt volt, és igen könnyen csökkenthették megfelelő terápia alkalmazásával.
A kínai kutatócsoport eredményei azt igazolták, hogy a lokálisan előrehaladott nyelőcsőrák betegek hosszú távú túlélési esélyeit a sebészi műtétet követő (posztoperatív) KRT alkalmazása maximálta. Azonban e betegcsoportnál gyakoribb volt a toxicitás kifejlődése. Ahogy a kezelési módszerek tökéletesednek, igen valószínűvé válik, hogy a toxicitás csökkenthető és a neoadjuváns KRT alkalmazása nyelőcsőrák esetén jelentős haszonnal jár. Természetesen, a posztoperatív KRT kezeléseket biztonságos módon tudják alkalmazni és a lokálisan előrehaladott laphám nyelőcső carcinoma esetében multimodális (teljes körű) kezelési választásnak tekinthető.
