A túlzott kávébevitel is okozhat hallásbeli hallucinációkat, vagyis olyan dolgokat hallhat valaki, melyek nem is léteznek – állítják az ausztrál La Trobe Egyetem kutatói a „Személyiség és az Individuális Különbségek” c. szakfolyóiratban megjelent cikkükben, miután a koffeinfogyasztás és a stressz hatását tesztelték 92 fő, nem klinikai beteg résztvevő segítségével.
Már napi 5 csésze kávé elfogyasztása kiválthatja ezt a típusú hallucinációt, legalábbis a kutatók eredményei szerint.
Simon Crowe professzor, a Pszichológiai Tudományok Iskolájának munkatársa ezzel kapcsolatosan a következőket mondja: „A koffeinfogyasztás magas szintje, társulva a stresszes életesemények magas szintjével, egymással kölcsönhatásba lépve a klinikailag nem beteg résztvevőknél nagyobb szintű hallucinációt okozott, jelezvén, hogy további óvintézkedések szükségesek ennek a nyilvánvalóan biztonságos „drog”-nak a használatakor.”
A 92 résztvevő alacsony, vagy nagyfokú stressznek, valamint alacsony, vagy magas szintű koffeinfogyasztásnak volt kitéve. A fehér zajt kellett hallgatniuk és jelenteniük kellett, ha a fehér zaj hallgatása közben bármikor is hallották a „Fehér Karácsony” c. Bing Crosby dalt. A fehér zaj egy olyan háttérzaj, amely a humán hallásterjedelmen belül minden frekvenciát tartalmaz – az emberek állandó, halvány zajként hallják. A vizsgálat során a Fehér Karácsony c. dal végül egyetlen egyszer sem hangzott el.
Azok, akik vagy nagyfokú stressznek, vagy magas szintű koffeinbevitelnek voltak kitéve, sokkal nagyobb valószínűséggel jelentették önként, hogy hallják a dalt – állapíthatták meg a kutatók.
Crowe professzor a következőképpen fogalmaz: „Kapcsolat van a stressz és a pszichózis (pszichiátriai kórállapot) magas szintje között, és azt állapítottuk meg, hogy a koffein korrelál a hallucinációra való hajlammal. A koffein és a stresszhatások kombinációja érintette annak a valószínűségét, hogy egy egyén pszichózis-szerű tüneteket tapasztaljon.”
A professzor azt is hozzátette, hogy kutatásuk segít megmagyarázni, a stressz hogyan segíti elő nem klinikai mintákon (klinikailag nem beteg egyéneken) a skizofrénia jeleinek és tüneteinek kialakulását. A koffeinről csak legújabban állapították meg, hogy emeli a hallucináció kockázatát.
Tovább folytatva, a professzor az alábbiakat mondja: „Az eredmények támogatják mind a diatézis (alkati, egyéni hajlam függő) stressz-modellt, mind a skizofrénia folytonosságának elméletét, azaz azt, hogy a stressz a skizofrénia tüneteiben szerepet játszik, és egy bizonyos fokig mindenki megtapasztalja ezeket a tüneteket. Ezt a stressznek a hallucinációs tapasztalatok jelentkezésére való szignifikáns hatása, vagy a dal hallása demonstrálta. Az nyilvánvaló, hogy a többlet koffeinbevitel egészségügyi kockázataival foglalkoznunk kell, és ennek a stimulánsnak a súlyosbító használata miatt óvatosnak kell lenni.”
A kávé stimuláló hatása a koffeintartalmának köszönhető. Az, hogy egy csésze kávéban mennyi koffein található, különböző faktoroktól függ, beleértve a felhasznált kávébab típusát, és azt, hogy hogyan főzték meg. A következő, egy csésze kávé koffeintartalmára vonatkozó adatok az Amerikai Dietetikus Társaság Szakfolyóiratában megjelent régebbi cikkből származnak (szerzője Bunker és McWilliams volt):
-
1 csésze, csepegtetős kávéfőzőben (kotyogóval) lefőzött kávé, 45-60 ml, 100 mg koffeint,
A koffein hatással van a központi idegrendszerre, ideiglenesen megakadályozza az álmosságot és segít ébren maradni. A Földön ez a legszélesebb körben használt pszichoaktív anyag. Más pszichoaktív anyagoktól eltérően azonban, a koffein legális és virtuálisan teljes mértékben szabályozatlan a forgalmazása. Észak- és Dél-Amerikában, valamint Nyugat-Európában a felnőtt lakosság többsége naponta fogyaszt kávét. A koffeinnek vízhajtó hatása is van (elősegíti a vese vizeletkiválasztását), amikor ahhoz elegendő mennyiségben fogyasztják. A rendszeres kávéfogyasztóknál azonban kialakul egyfajta tolerancia a vízhajtó hatással szemben.
