A szénhidráttartalmú élelmiszerek fogyasztásának enyhe mérséklése elősegítheti a mélyen ülő hasi zsírok csökkentését, még akkor is, ha maga a testsúly kicsit, vagy semmit sem változik – állapította meg egy frissen lefolytatott kutatás. A kutatás eredményeiről az amerikai Endokrin Társaság Bostonban megtartott 93. éves találkozóján számoltak be.
Ha a szénhidrátbevitel súlycsökkenéssel párosul, a mérsékelten csökkentett mennyiségű szénhidrát fogyasztása segíthet a teljes testzsír csökkentésének elérésében, állítja a prezentáció vezető szerzője és az Alabama-i Egyetem (USA, Birmingham) táplálkozástudományi professzor asszonya, Barbara Gower. „Ezek a változások segíthetnek a 2. típusú cukorbetegség, a stroke és a szívkoszorúér betegség kifejlődésének a kockázatát csökkenteni.” – magyarázza a professzor asszony, hozzátéve, hogy a többlet visceralis (zsigeri), vagy hasüregen belüli zsír viszont emeli ezen betegségek kialakulásának a kockázatát.
Prof. Gower és munkatársai végezték a vizsgálatot, melybe 69 fő túlsúlyos, egyébként egészséges férfit és nőt vontak be. A résztvevők két, egymást követő 8 hetes periódusban kaptak élelmiszert: az első periódus egy ún. súlyfenntartó intervenció volt, majd a második egy súlycsökkentő, ahol a résztvevők csökkentett kalóriamennyiséget kaptak csak, minden egyes személy 1000 kalória értékű táplálékot kapott naponta.
Továbbá, a résztvevők standard, alacsony zsírtartalmú diétán, mérsékelten csökkentett szénhidráttartalmú diétán („carbs”), vagy a standard diétánál enyhén magasabb zsírtartalmú diétán voltak. A mérsékelten csökkentett szénhidráttartalmú diéta olyan élelmiszereket tartalmazott, amelyeknek viszonylag alacsony volt a glikémiás indexük. A glikémiás index az a mérőszám, amely megmutatja, hogy a bevitt táplálék milyen mértékben emeli meg a vér glükózszintjét. Ez a diéta 43 %-ban szénhidrátból és 39 %-ban zsírból származó kalóriából állt, míg a standard diéta 55 %-ban tartalmazott szénhidrátokból, és 27 %-ban zsírból származó kalóriát. Mindkét diéta esetében az elfogyasztott kalóriamennyiség 18 %-át adta a fehérje.
Kezdetben, és a vizsgálat minden egyes fázisának a végén, a kutatók megmérték az illető hasüregen belüli mély zsírraktárát és a teljes testzsírszázalékot is, CT-t (kompjuter tomográf), vagy dupla energiájú röntgensugár abszorptiometria (DXA) szkennelőt használva.
A súlyfenntartó fázis után a résztvevőknek, akik a mérsékelten szénhidrát-megszorított diétát követték, 11 %-kal kevesebb mély hasüregi zsírrétege volt, mint azoknak, akik a standard diétát (normál étkezést) folytatták. Azonban, amikor a kutatók az eredményeket rassz szerint elemezték, azt állapíthatták meg, hogy ez kizárólag a fehér bőrű résztvevőkre volt igaz. A fehér bőrű embereknek sokkal mélyebben fekvő hasüregi zsírrétege van, mint a fekete bőrűeknek, különösen, ha azt a testsúlyhoz, vagy a testzsírszázalékhoz hasonlítják; ennek a metabolikusan káros zsírrétegnek az elvesztése előnyökkel jár a szervezet számára, jegyezte meg a professzor asszony.
A súlycsökkentő fázis során mindkét diétán lévő résztvevők súlyt veszítettek. Azonban, a mérsékelten szénhidrát-megszorított diéta 4 %-kal nagyobb teljes testzsírvesztést segített elő.
„Azoknak az embereknek, akik súlycsökkentő diétát akarnak kezdeni, egy mérsékelten szénhidrát-csökkentett táplálkozást kell folytatniuk, amely segíthet nekik elsősorban a zsírréteg, nem pedig a sovány testszövet (izom) elvesztésében. A mérsékelten csökkentett szénhidráttartalmú diéta lehetővé teszi, hogy a fogyókúrázó az élelmiszerek széles választékát fogyassza, így az illetőnek nem kell lemondania a kedvenceiről sem.” – összegezte véleményét Gower professzor asszony.
