Azok a szülők, akik abban a félelemben élnek, hogy gyermekeiknél hipoglikémiás (vércukorszint hirtelen zuhanása) epizódok lépnek fel, negatív hatással vannak a gyermekek cukorbetegségének kontrolljára – állítja egy friss kutatásról beszámoló publikáció. Éppen ezért a szülők és a cukorbetegségben szenvedő gyermekeik megfelelő pszichológiai támogatása kritikus fontosságú.
Az elvégzett kutatás igazolja, hogy a vér glükózszintje azoknál a beteg gyermekeknél volt magas, akiknek szüleinél a hipoglikémiától való félelemből eredő érzelmi distressz magas fokú volt.
Ez pedig a potenciálisan hosszú távú szövődmények megnövekvő kockázatát idézi elő, olyan szövődményekét, mint pl. a szívbetegség, a stroke, a végtag amputáció, a vakság és a vesebetegség. A szülők félelme az eltelt évben a cukorbeteg gyermekeiknél gyakrabban jelentkező problémás hipoglikémiás epizódokkal is összekapcsolódott.
A norvég Bergen-i Egyetemi Kollégiumban folytatták le a vizsgálatokat a kutatók, és 115 fő, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő, 1-15 év közötti gyermek 200 főből álló szülői gárdáját követték nyomon.
A diabéteszes gyermekek édesanyjai sokkal jobban féltek a gyermekek hipoglikémiás epizódjainak bekövetkezésétől, mint az apák, és azok a szülők, akiknek gyermekei más betegségben, vagy mentális zavarban is szenvedtek, szintén sokkal jobban rettegtek a hipoglikémiás epizódoktól, mint azok a szülők, akiknek a gyermekeinél a cukorbetegségen kívül más betegséget nem diagnosztizáltak.
A vizsgálat igazolta azt is, hogy a szülők sokkal hajlamosabbak voltak nem megfelelő viselkedési formákat alkalmazni a hipoglikémiás epizódok elkerülésére, ha gyermekeik a cukorbetegségüket inzulin injekciókkal kezelték, nem pedig inzulinpumpát használtak.
Nagyon fontos a pszichológiai támogatáshoz való könnyű hozzáférés
„A családra igen nagy hatással van, ha olyan gyermek él benne, akinél cukorbetegséget diagnosztizáltak.” – magyarázta Dr. Iain Frame, a „Diabetes UK” Intézet kutatási igazgatója. „Aggódással teli időszakot jelent a szülők számára a cukorbeteg gyermek, éppen ezért kritikus fontossággal bír, hogy a mind a gyermek, mind a szülők pszichológiai segítségben részesüljenek.”
Annak ellenére, hogy a cukorbetegség egy igen komoly kóros állapot, fontos, hogy a szülők ne feledjék el, hogy a cukorbetegség megléte nem akadályozza meg a gyermekeiket abban, hogy normális és boldog gyermekkort éljenek meg.
A Bergen-i Egyetemi Kollégium vezető kutatója, Dr. Anne Haughstvedt véleménye szerint a kutatóorvosok nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a vizsgálathoz, amely arra volt hivatott, hogy a szülők emocionális distressze, hipoglikémiás epizódoktól való félelme és a cukorbeteg gyermekeik diabétesz menedzsmentjében az összefüggéseket megtalálják.
„Reméljük, hogy kutatásunk eredményei segítenek majd annak beazonosításában, hogy a cukorbeteg gyermekek és szüleik milyen fajta segítséget kell majd, hogy kapjanak.” – közölte a kutatóorvosnő.
A kutatók azt is kihangsúlyozták, hogy vizsgálatuk nem azonosított okot és hatást, de eredményeik ésszerűen úgy interpretálhatóak, hogy a problémás hipoglikémiás epizódokat megtapasztalt szülőket ezek az ismétlődő epizódok izgalomba hozzák és ennek következtében sokkal visszafogottabb inzulinadagot adnak gyermekeiknek, ami pedig egyúttal rosszabb diabétesz kontrollt jelent a gyermekek számára.
A hipoglikémia (vagy röviden „hipo”) akkor jelentkezik, ha a beteg gyermek vérében a glükóz szintje túl alacsony. Ha a beteg hipoglikémiás epizódja során nem kap segítséget (kezelést), az eszméletvesztéshez is vezethet.
Ha a hipoglikémia bekövetkezik, a gyermek előtte figyelmeztető jeleket is tapasztal, annak az erőfeszítésnek a következtében, ahogyan a szervezete megpróbálja megemelni a vér cukorszintjét. Ezek a jelek azonban személyről személyre változhatnak, de az alábbiak igen gyakoriak és általánosak: remegés, izzadás, az ajkak zsibbadása, elsápadás, szívkalapálás, zavartság és ingerlékenység. Ezek a tünetek megijeszthetik a gyermekeket és szüleiket.
Az Egyesült Királyságban a Warwick-i Egyetem kutatói hasonló kutatási projekten dolgoznak, amelyet a Diabetes UK Intézet támogat. A kutatás vezetője szerint az ő vizsgálódásaik célja az, hogy a közép-angliai cukorbeteg gyermekek és fiatal felnőttek, illetve szüleik körében megvizsgálják a hipoglikémiától való félelem előfordulásának gyakoriságát.
„Számos pszichológiai tárgykörben gyűjtünk adatokat, azzal a céllal, hogy feltárjuk a diabétesz betegséggel együtt élő családok mindennapjait, valamint azzal, hogy feltárjuk azokat a hajlamosító tényezőket, amelyek növelik a szülők aggódását, mégpedig úgy, hogy megvizsgáljuk a személyiségjegyeket. Ezek az információk hozzásegítenek majd minket ahhoz, hogy jobban megértsük a hipoglikémiás epizódoktól való félelem glikémiás kontrollra gyakorolt hatásait és az öngondoskodás lehetséges akadályait. Csak remélni tudjuk, hogy releváns és hatékony intervenciós eszközöket tudunk majd ajánlani a szülőknek és a gyermekeknek, amelyek segítségével le lehet győzni a hipoglikémiás epizódoktól való félelmet, ami hiányos alkalmazkodáshoz vezet.” – magyarázta a kutatásvezető.
