Súlya 150-300 gramm, ez szoptatás alatt többszörösére növekedhet. Az emlőt vékony bőr borítja, mely a bimbóudvar területén különböző fokban pigmentált, itt faggyú- és verejtékmirigyeket, ritkán szőrtüszőket is tartalmaz.
A bimbóudvar közepéből emelkedik elő a mellbimbó, melynek tetején pontszerű nyílással nyílnak az emlőmirigy kivezetőcsövei, a tejcsatornák. A mellbimbóban található sima izmok ingerlésre összehúzódnak és a bimbót kiemelik. Ilyen inger lehet a csecsemő szoptatása, a hideg és a szexuális izgalom.
A tejelválasztás első fázisa
Az emlőmirigyek már a terhesség közepe táján alkalmassá válnak arra, hogy tejet válasszanak el. A laktóz, a teljes protein és az immunglobulin koncentráció az elválasztott mirigyváladékban növekszik, míg a nátrium és az ammónium koncentráció csökken.
A várandós kismamák megtapasztalhatják az ún. előtej (kolosztrum) elcsöppenését, ez általában a terhesség második, vagy harmadik trimeszterében fordul elő, kb. a 16. hét körül. A tejelválasztódás azonban a terhesség alatt a várandós nő szervezetében magas szintben cirkuláló progeszteron és ösztrogén hormonok „ellenőrző” hatására még nem indul meg.
Az emlők által kiválasztott első tej, az előtej nagyjából a szülést követő három napig termelődik. Az újszülött, ha a szülés után nem sokkal az anya mellére helyezik, szopni kezd (nem mindegyikük), és számára az előtej rendkívül értékes tápanyag, mivel számos fehérjét, ellenanyagot, növekedési faktort, antioxidánst tartalmaz.
Az antitestek védik az újszülöttet és fejlesztik az immunrendszerét, az ellenálló képességét. Emellett az előtejnek székletlazító, bélműködést segítő hatása is ismert, segíti a magzatszurok – a csecsemő első széklete – kiürítését. Hashajtó hatása révén csökkenti a sárgaság kialakulásának veszélyét, valamint meggátolja, hogy a mikroorganizmusok és az allergén anyagok az újszülött szervezetébe jussanak.
Az előtej A-vitamint is tartalmaz, amelynek fontos szerepe van a csecsemő látásának kialakulásában. Összességében nézve minden olyan kórokozó ellen megtalálható benne az ellenanyag, amelyet az anya szervezete ismer. A fent említett tények alapján egyértelműen megállapítható, hogy igen fontos, hogy az előtej legyen a baba első tápláléka!
A tejelválasztás második fázisa
A kolosztrumot fokozatosan (szülést követően általában a 2.-8. napon belül) kékesfehér színű tej termelése váltja fel, és kb. a 9. naptól az endokrin kontroll helyett az ún. autokrin kontroll biztosítja a folyamatos anyatej termelődést.
A tejelválasztás második fázisa a szülés idejére esik, innentől kezdve indul meg a bőséges tejelválasztás. Ilyenkor az emlők véráramlása, oxigén-ellátottsága és glükóz felvétele növekszik és az anyatej citrát koncentrációja meredeken emelkedik. Az anyatej megnövekedett citrát koncentrációjában a progeszteron hormon kulcsszerepet játszik.
A placenta, vagy méhlepény eltávolítása (ami nem jelent mást, mint a terhesség alatti progeszteron forrás eltávolítását) szükséges ahhoz, hogy a tejelválasztás meginduljon. Az anya tejtermelő emlőmirigyeinek szöveteiben a progeszteron receptorok nincsenek jelen, ami csökkenti a szervezetben cirkuláló progeszteron tejtermelődést gátló hatását. Továbbá, az anya inzulin, növekedési, kortizol és mellékpajzsmirigy hormon elválasztása a tápanyagok és ásványi anyagok mobilizációját segíti elő, amely a szoptatáshoz szükséges.
