Azok a fogyasztók, akik tehetetlennek érzik magukat, jóval nagyobb méretű ételadagot fognak választani, mégpedig azzal a céllal, hogy megkíséreljenek egy jobb szociális státuszt elérni – állítja egy, a „Fogyasztói Kutatás Szakfolyóirata” c. amerikai kiadványban megjelent kutatási beszámoló. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, van remény arra, hogy ezeket a túlevőket meggyőzzék arról, hogy a „mohón falatozás” nem juttatja őket a magasabb szociális státuszba.
„Az ételfogyasztásban meglévő trend szerint a fogyasztók hajlamosak egyre többet és többet enni. Ami azonban még ennél is aggasztóbb, az az, hogy az ételfogyasztás növekedése különösen elterjedt a sérülékeny populáció körében, mint pl. az alacsony szociogazdasági státuszú emberek között.” – magyarázzák a publikáció szerzői, a francia David Dubois és az amerikai Derek D. Rucker és Adam D. Galinsky.
Nagyon sok kulturális norma társítja a nagyobb terméket a nagyobb szociális státusszal – például egy nagyobb autó, egy nagy ház vagy egy nagyobb TV-készülék birtoklása a tulajdonosban ilyen képzetet társít.
A szerzők azt vizsgálták, vajon a fogyasztók az ételek nagyságát használják-e arra, hogy kifejezzék vele a szociális státuszukat. „Mivel a sérülékeny fogyasztók hajlamosak a saját szociális státuszukat kifejezni azért, hogy kompenzáljanak a kevésbé kívánatos pozíciójukért és így válaszoljanak a napi fenyegetésekre, ez a kutatás továbbra is azt állítja, hogy az a tendencia, miszerint egy választékon belül az étel (élelmiszer) mérete az opció, különösen erős lesz azon fogyasztók körében, akik tehetetlennek érzik magukat.” – írják a szerzők a tanulmányban.
A kutatók egyik kísérletük során igazolták, hogy a fogyasztók a nagy méretű ételopciókat a nagyobb szociális státusszal tekintik azonosnak. Például, a résztvevők úgy érzékelték a vizsgálat során, hogy azoknak a fogyasztóknak, akik egy nagyobb csésze kávét választanak, nagyobb a szociális státuszuk is, mint azoknak, akik közepes vagy kicsi csésze kávét fogyasztanak, még akkor is, ha az eltérő méretű csésze kávék ára egyforma.
Egy másik kísérletben a tehetetlen fogyasztók nagyobb darab bagetteket (francia kenyér) választottak, mint a „normál” résztvevők. Ráadásul a szerzők azt állapíthatták meg, hogy a résztvevők nagyobb pohár smoothie-t (valódi gyümölcsből és aprított jégből készült turmix) választottak, amikor valamilyen társadalmi összejövetelen vettek részt, mint amikor egyedül voltak.
A szerzők azonban állítják, mégis van remény az egyre terebélyesedő derékbőség megállítására. Amikor ugyanis egy kísérlet során a magukat tehetetlennek érző résztvevőknek azt mondták, hogy a presztízzsel bíró eseményeken kisebb méretű előételeket szolgálnak fel, akkor ők a kisebb adagokat választották, amelyeknek természetesen kevesebb volt a kalóriaértéke is.
„Egy választékon belül az ételopciók „Méret-Szociális státusz” összefüggésének a megértése és a monitorozása fontos eszköz a döntéshozók kezében, amellyel hatékonyan képesek harcolni a túlfogyasztás ellen.” – vonták le a szerzők a végkövetkeztetést.
