A harmadik trimeszter a 29-40. hétig tart, a dolgozó anya ilyenkor már otthon maradhat pihenni és lélekben is nyugodtabban készülhet a baba érkezésére, bár előfordul, hogy sokan ilyenkor inkább aggódni kezdenek a szülés miatt.
A magzat tovább növekszik, mind súlyát, mind méretét illetően, és a szervrendszerek teljesen éretté válnak. Természetesen az utolsó három hónap az anyának megterhelő lehet, hiszen súlya folyamatosan növekszik és előfordul, hogy megtévesztő Braxton-Hicks méhösszehúzódásokat tapasztal. (A Braxton-Hicks összehúzódások az első trimeszter után fellépő fájdalmatlan, általában 10-20 percenként jelentkező méhösszehúzódások. Ez nem más, mint a méh felkészülése a majdani, szülés közbeni összehúzódásokra.)
Az első terhesség alkalmával, de egyébként sem indokolatlan, ha az anya már kellő időben, előre összekészíti a születendő csecsemő és a saját holmijait, amikre különösen akkor lesz nagy szüksége, ha a jósló fájások váratlan helyzetben kezdődnek el és gyorsan kell a kórházba menni, vagy odaérni.
Látogatás a nőgyógyásznál a harmadik trimeszter alatt
Az nőgyógyász a kismama és a magzat egészségügyi állapotától függően az alábbiakat ellenőrizheti a harmadik trimeszterben:
Vizelet tesztet végeztet el: elsősorban az anya vizeletében lévő fehérjék mennyiségére kíváncsi, amely jelezheti a preeclampsia (magas vérnyomás), vagy a vérmérgezés állapotát. Megjelenhet cukor is a vizeletben. Ezek a jelenségek a második trimeszternél már ismertetett, veszélyes jelek, mindenképpen szükség van az orvos beavatkozására a szövődmények elkerülése érdekében.
- A magzat pozícióját, növekedését és fejlődését a méhben.
- A méh fundusának (petevezetékek szájadéka közötti ív) méretét,
- A magzat szívhangját.
Megközelítőleg a 29. hét után a nőgyógyász a havonként kötelező orvosi látogatást kéthetenkénti időszakokra rövidítheti le. Ugyanígy, a 36. hét után már hetente is szükségessé válhat az orvosi kontroll. A terhesség utolsó hetében, kb. a 38. hét körül kezdődően, a nőgyógyász elvégzi a kismedence vizsgálatát, hogy megállapítsa a méhnyak tágultságát és hogy az mennyire van megrövidülve.
Ilyenkor a Braxton-Hicks méhösszehúzódások már nem előkészítő jellegűek lehetnek, oda kell rájuk figyelni: Ha bizonyos rendszerességgel jelentkeznek, érdemes elkezdeni mérni az időtartamukat, az egyik elejétől a következő elejéig. Mérni kell egy órán keresztül, és feljegyezni az erősségüket, időtartamukat. Ha szabályos időközönként jelentkeznek, fel kell hívni az orvost, vagy a kórházban a szülésznőt, és ő megmondja, mikor kell a kórházba indulni. Azok az összehúzódások, amelyek 5 percenként jelentkeznek, 40 másodperc hosszúak és egyre erősödnek, legalább egy órán keresztül, általában azt jelzik, hogy be kell menni a kórházba, mert elkezdődött a szülés folyamata.
A nőgyógyász az utolsó vizsgálatok alkalmával tanácsokat adhat a szülés eseményeivel kapcsolatosan, illetve ismerteti az anya aktív és passzív szerepeinek, együttműködésének fontosságát a szülés folyamatában.
A magzat fejlődése a harmadik trimeszter alatt
A harmadik trimeszter során mind a magzat súlya, mind a mérete tovább növekszik. A tüdők még fejlődnek és a magzat elkezdi önmagát „pozícionálni” a méhben, és fejjel lefelé helyezkedik el. A harmadik trimeszter végére a magzat kb. 48-55 cm hosszúságú, és a súlya kb. 2700-4000 gramm.
A magzat utolsó trimeszterbeli fejlődését az alábbiak jellemzik: A magzat (vagy inkább már a születendő csecsemő) lát és hall. Az agya továbbra is fejlődik. A vesék és a tüdők is továbbra is fejlődésben vannak. A 36. hétre a baba feje már lefelé fordulhat a szülőcsatorna irányába. A baba gerinccsontja még mindig puha, ez segíti elő, hogy a szülőcsatornán könnyedén jusson át. A legtöbb babánál a szem írisze szürkéskék. A szem állandó színe csak a szülés után néhány nappal, vagy héttel alakul ki. A magzat saját hüvelykujját szophatja és sírásra való képessége már kialakult. A 38-40. hétre a magzat piheszőrzete szinte teljesen eltűnik Ugyancsak a 38-40. hétre a tüdők fejlődése befejeződik. A baba testét bőséges magzatmáz (vernix caseosa) fedi.
Változások az anya testében
A harmadik trimeszterben sok kismamánál előfordulhat, hogy nem érzi magát komfortosan. Ahogy a baba mérete növekszik a méhben és kitölti a mama hasüregét, nehezebbé válik a mélylégzés és az éjszakai alvás is, de ez nem mindenkinél jellemző.
Az anya testének változásai és tünetei az alábbiak lehetnek:
A test bőrének hőmérséklete megnő, mivel a magzat testének hője kisugárzik. A vizelési inger gyakori, mivel a leszálló (szüléshez előkészülő) méh nyomja a legjobban a húgyhólyagot. A kismama vérnyomása csökkenhet, mivel a magzat a fő vénát nyomja, amely a szívhez vezet vissza. A boka, a kezek és az arc megduzzadhat (ödéma), mivel az anya szervezete vizet tart vissza. A kismama karjain, lábain és arcán némi szőrzetnövekedés is tapasztalható a szőrtüszők hormon stimulációja miatt. A szőrzet tapintásra is durvábbá, erősebb szálúvá válik. Gyakorivá válhat a láb görcsölése. A Braxton-Hicks méhösszehúzódások, amellyel a méh felkészül a szülésre, gyakoribbá válnak. A hasfalon, a mellen, a combon és a tomporon striák jelenhetnek meg. A mellbimbókból megkezdődik az előtej (kolosztrum) kiválasztódása. Testszerte szárazzá, viszketővé válhat a kismama bőre, de különösen a hason, mivel a bőr a méh növekedése miatt ott megnyúlik. A kismama libidója (szexuális késztetése) erőteljesen csökken. A bőr pigmentációja láthatóbbá válik, az arcon barnás foltok jelenhetnek meg. A gyomorégés, az emésztési zavarok és a székrekedés továbbra is fennállnak. A fehér színű hüvelyfolyás (leukorrhea) fokozódik és egyre több nyálkát tartalmaz. A hátfájás állandósulhat és erőssége fokozódhat. A kismama esetleges aranyér problémái fokozódhatnak. A lábak visszértágulata súlyosbodhat.
