Amerikában az Illinois Egyetem keretén belül működő Botanikai Kutatóintézet 8 millió dolláros nemzeti támogatást nyert el, amelynek segítségével – együttműködve több más amerikai egyetem kutatóival - a növényi eredetű ösztrogének használatával kapcsolatos, eddig még ismeretlen összefüggéseket kívánják feltárni egy 5 éves kutatómunka keretében.
Ezeket a növényeket és növényi alapú összetevőket a táplálékkiegészítők piacán gyakran forgalmazzák úgy, hogy olyan jótékony hatásokat fejt ki, ami segít a rák megelőzésében, elősegíti az egészséges öregedési folyamatokat, illetve segít a menopauza tüneteinek megszüntetésében.
Az 5 éves kutatási terv a szójababban megtalálható szója izoflavonoidokra koncentrál, amelyekről korábbi kutatások már jelezték, hogy potenciális rákellenes hatásuk van és mint koleszterinszint csökkentő ágensek is hatásosak. Egy korábban támogatott kutatás során már megállapítást nyert, hogy a szója izoflavonoidok emberi egészségre gyakorolt pozitív, vagy negatív hatásai több tényezőtől is függnek:
-
Egyrészt használatuk időzítésétől (a korai, középső, vagy a késői életszakaszban kerül-e sor használatukra),
-
A gyógyítandó szövet típusától (pl. emlő-, vagy agyszövet), valamint
-
Az adagolás mennyiségétől.
A világon nagyon sok nő használ növényi alapú, ún. fitoösztrogéneket, amelyeket úgy hirdetnek, mint természetes, és a mesterséges hormonoknál biztonságosabbnak tartott alternatív hormonpótló kezelésekhez (HRT) alkalmas hatóanyagokat.
A szójából, édesgyökérből, vad jamgyökérből és kínai angyalgyökérből (dong quai) készült élelmiszerekről, táplálékkiegészítőkről és kivonatokról úgy tartják, hogy segítenek a menopauza tünetei közé tartozó hőhullámok csökkentésében, fokozzák a szexuális vágyat, csökkentik, vagy akár megelőzni is képesek az emlőrák kiújulását, segítik a mentális funkciókat, illetve más egyéb, egészségügyi problémák kezelésére is alkalmasak. Napjainkban a fitoösztrogéneket már különböző, bolti forgalomban kapható teákhoz, energiaitalokhoz is hozzáadják, tehát élelmiszer adalékanyagként használják, illetve táplálékkiegészítőként forgalmazzák. A növények ösztrogén komponenseit – mint pl. a szója egyik izoflavonoid enzimje, a genistein – gyakran vonják ki és használják magas koncentrátumban is.
Az eddigi kutatások a fitoösztrogénekkel kapcsolatosan mind hatékonyságukat, mind biztonságosságukat illetően csak vegyes eredményeket hoztak. Egyes növények, vagy kivonatok valóban csökkentik bizonyos ráktípusok kockázatát, vagy akár a menopauzával járó kellemetlen tüneteket is, mások azonban nem. Bizonyos fitoösztrogének azonban kognitív problémákat (észlelőképességbeli) is beindíthatnak, növelhetik az emlőrák kiújulásának esélyét, vagy az emlőrák orvosi terápiájával káros interakcióba lépnek.
Az Egyetem élelmiszertudományi és humán táplálkozási professzora, Dr. William Helferich szerint a fitoösztrogének azon típusai, amelyek jelenleg a világ számos országában forgalomban vannak, egyre nagyobb teret hódítanak, épp ezért szeretnének a kutatók tisztán látni, valóban olyan hatékonyak-e ezek a szerek, ahogyan azt hirdetik, vagy pedig inkább ártalmasak.
A kutatási ösztöndíj három projektet támogat, melyek keretében az alábbiakra szeretnének a kutatók egyértelmű választ kapni:
-
A szójából, vad jamgyökérből, édes gyökérből és kínai angyalgyökérből származó fitoösztrogének vajon tényleg hatnak-e a test bizonyos szöveteire, és ha igen, akkor hogyan,
-
Befolyásolják-e a génexpressziót, vagy más, emberi sejtfolyamatokat,
-
Növelik, vagy csökkentik-e az emlőrákos tumorok képződését, illetve metasztázisát,
-
Valóban hatnak-e a csontritkulásra (osteoporosis), továbbá
-
Megváltoztatják-e az idősödéssel együtt járó kognitív képességek csökkenésének mértékét.
Az egyik projekt - szintén az Egyetem egy másik, molekuláris biológiával foglalkozó professzorának vezetésével – azt fogja vizsgálni, hogyan hatnak a növényi ösztrogének a génaktivációra, valamint vizsgálja majd az emberi szervezet ösztrogénreceptoraival és szabályozó proteinjeivel való interakciójukat is.
Helferich professzor egy másik projekt keretében a növényi ösztrogének csontokra, női méhre és emlőmirigyekre gyakorolt hatását, valamint az emlőrákos sejtek növekedésére és progressziójára gyakorolt hatását fogja vizsgálni, utóbbi esetében az emlőrákos sejtek csontokba, tüdőbe és más szövetekbe történő áttétképzésével való összefüggéseit is.
A harmadik projekt a növényi ösztrogének kognitív funkcióra és a csontok egészségére gyakorolt hatásait vizsgálja majd, bevonva más egyetemek kutatóit is.
A tervezett kutatásoknál alapvető, hogy a felhasználandó növényi mintákat szakértők előbb hitelesítik, majd szabványosítják is azokat. Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Felügyelet (FDA) egyik toxikológiai kutatója pedig beazonosítja és mennyiségileg meghatározza a kutatás során felhasználandó mintákat, illetve meghatározza majd a megfelelő adagolási mennyiséget.
