Az anorexia nervosa olyan, krónikus pszichés betegségen alapuló étkezési zavar, amelyet a bevitt táplálék mennyiségének drasztikus csökkentése és az ennek következtében kialakuló kóros soványság jellemez, amely súlyos esetben akár a beteg halálához, vagy öngyilkosságához is vezethet (az anorexiás betegek mintegy 10 %-ánál.)
Az anorexiás beteg testtömeg indexe, BMI-je jóval az ideálisnak és még egészségesnek tartott alsó testtömeg index határ, 18.5 alatt van. Az anorexia nervosa betegségben szenvedő lányok és felnőtt nők betegesen félnek a súlygyarapodástól és kórosan sovány testképük ellenére is kövérnek látják a tükörben önmagukat.
A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, de számos feltételezett kockázati tényező játszhat benne szerepet:
A társadalom kövérekkel szembeni elítélő magatartása és a vékony testalkat idealizálása (szociokulturális probléma),
A perfekcionizmusra, tökéletességre törekvő személyiség,
A női nem maga, hiszen elsősorban nőkre jellemző e betegség,
A hányatott, zaklatottsággal teli gyermekkor,
A testsúly és az alkat jelentőségének kóros túlértékelése,
A korai gyermekkorban előfordult étkezési és gyomor-bél traktusbeli zavarok,
A családban előfordult evési rendellenesség, vagy valamilyen kóros függőség,
A szülők a testsúlynak és a fogyásnak túlzott jelentőséget tulajdonítanak, vagyis a szülői minta és a neveltetés,
Negatív önkép.
Az anorexia nervosa betegség rendszerint serdülő, vagy ifjú korban jelentkezik (a 15-30 éves kor közötti fehér bőrű nők 1 %-át jellemzi a nyugati országokban), és döntően nőknél. Elsősorban a fehér bőrű nőknél jellemző a betegség előfordulása, akiknek ambiciózus iskolai és munkahelyi terveik vannak és a családjuk is igen célorientált személyiségű emberekből áll.
A betegségre az alábbi tünetek előfordulása a legjellemzőbb:
Az ételt a beteg apró kis darabokra vágja,
Túlzottan intenzív és gyakori testgyakorlást folytat,
Étkezés után rögtön a fürdőszobába megy,
Nagy mennyiségű étel gyors elfogyasztása,
Az elfogyasztott étel mennyiségének korlátozása,
Hashajtó, vízhajtó szedése, irrigáció alkalmazása a minél erőteljesebb súlycsökkentés érdekében.
A már kialakult anorexia nervosa állapotában a beteget az alábbi tünetek és komplikációk jellemzik:
Sápadt, sárgás, vagy „borvirágos” bőr,
Zavart, vagy meglassult gondolkodás,
Fogszuvasodás, amelynek kiváltója a gyakori önhánytatás,
Depresszió,
Öncsonkítási hajlam,
Szájszárazság, vagy a test vészes kiszáradása,
A hidegre való érzékenység, nagyfokú fázékonyság,
Finom, vékony, csecsemőszerű haj és szőrzet (lanugo),
Alacsony vérnyomás,
Memóriazavarok és rossz ítélőképesség,
Jelentős súlycsökkenés, a normál testsúlynál minimum 15 %-kal kisebb testsúly,
A testzsír és az izomzat mennyiségének elvesztése.
Az elektrolit háztartás egyensúlyának zavara,
Ödémás test,
Szívritmus zavarok,
Csontritkulás,
Pajzsmirigy zavarok
Hormonzavarok kialakulása,
A menstruáció elmaradása.
A nőgyógyászati tünetek általában az evészavarok, így az anorexia nervosa betegség kialakulásával is a legkorábban fellépő szomatikus szövődmények közé tartoznak. Az anovulációs zavarok (tüszőrepedés elmaradása) mögött a kórosan alacsony FSH és LH értékek állnak, vagyis a hiperösztrogenizmus. A menstruáció rendszertelenné válik, bekövetkezhet az anorexiából még ki nem kezelt betegnél a menstruáció el-elmaradása is, a másodlagos amenorrhoea. Előfordul primer amenorrhoea is, ha a kórkép a pubertás kor kezdetére esik. A hormonális és menstruációs zavarok egyenes következménye lehet a meddőség kialakulása.
Az anorexia nervosa betegségből sikeresen kikezelt betegeknél is, akiknek testsúlya visszaállt az ideális szintre, a menstruációs ciklus és a havi vérzés szabályosságának a helyreállása hosszabb időt igénybe vehet, a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely regenerációja függvényében.