A szervetlen arzénról - amely világszerte emberek millióinak az ivóvizében van jelen – korábban már kimutatták, hogy humán karcinogén, azaz rákkeltő anyag. Egyre növekszik azoknak a bizonyítékoknak a száma, amelyek azt igazolják, hogy a rákbetegség tulajdonképpen őssejt-alapú betegség. A normál őssejtek alapvető fontosságúak a normál szövet regenerációhoz, valamint az organizmusok és a folyamatok stabilitásához. A rákos őssejtekről azonban úgy vélik a tudósok, hogy a rosszindulatú daganatok (tumor) képződésének, burjánzásának és terjedésének a hajtóereje.
Michael Waalkes PhD, a NIH részeként működő „Nemzeti Toxikológiai Program” (NTP) Laboratóriumi Hálózatának a vezetője és munkatársai korábban már bemutatták, hogy a normál őssejtek kancerózussá (rákossá) válnak, amikor szervetlen arzénnal kezelik őket.
Ez a friss kutatás azt mutatja meg, hogy amikor ezeket a rákos sejteket a normál őssejtek közelébe helyezik, de közvetlenül nem érintkeznek velük, a normál őssejtek igen gyorsan felveszik a rákos őssejtek jellemvonásait. Ez azt demonstrálja, hogy a malignus (rosszindulatú) sejtek képesek jeleket küldeni egy félig áteresztő vagy más néven szelektíven áteresztő membránon (hártyán) keresztül, ahol a sejtek egyébként normális módon nem tudnának átjutni és a normál őssejteket rákos őssejtekké változtatni.
„Ez a kutatási jelentés azt az eltérő és egyedülálló módszert mutatja be, amelynek révén a rákos daganatok a közeli normál őssejteket „verbuválják” és kreálják a rákos őssejtek sokaságát. A normál őssejtek rákos őssejtekké változtatásának általában véve is széles körű hatása lehet a karcinogén (rákkeltő) folyamatban, beleértve a tumor növekedését és az áttétképzést is.” – magyarázza Mr. Waalkes.
Ez a kutatási eredmény az arzén karcinogenezis (a rák kialakulásának a folyamata) potenciálisan fontos aspektusát tárja fel és segíthet az arzénnal dolgozó kutatók azon megfigyelését megmagyarázni, amely szerint az arzén gyakran idézi elő a bőrön és a testen belül a multiplex tumorok nagyon sok típusának a képződését.
A kutatásról szóló jelentés az amerikai Környezeti Egészségtudományok Nemzeti Intézetének nyílt hozzáférésű szakfolyóiratában, a „Környezeti Egészségügyi Perspektívák”-ban jelent meg.
Mr. Waalkes laboratóriuma öt évvel ezelőtt kezdett el őssejtekkel foglalkozni, amikor a kutatók prosztata őssejt családot (őssejt család = állandóan osztódó sejtek családja, az őssejtek egy egyedi csoportjának a terméke) használtak a vizsgálataikhoz, nem pedig embrionális őssejteket.
„A kutatások fontos, új és növekvő területét jelenti az őssejtek felhasználása azon céllal, hogy megválaszoljuk a betegségekkel összefüggő kérdéseket. Az őssejtek nagyon sok, a karcinogenezissel kapcsolatosan felvetődő kérdést segítenek megmagyarázni és igen nagy a valószínűsége annak, hogy az őssejtek egyéb krónikus betegségek kialakulásában is hozzájáruló faktornak számítanak.” – állapítja meg Mr. Waalkes.
A humán testben az őssejtek egyedülálló sejtek. Hosszú időn keresztül megmaradnak és megvan az a képességük, hogy osztódjanak és megújítsák önmagukat.
„A legtöbb rákbetegség kifejlődéséhez 30-40 évre van szükség. Ennek megfelelően logikus, hogy az őssejtek a felnőtt betegségek fejlődési alapjában fontos szerepet játszhatnak. Tudjuk, hogy az ember fejlődésének és növekedésének az időszakában a mérgező anyagoknak való kitettség az élet későbbi szakaszában különféle betegségek kialakulásához vezethet.” – mondja Linda Birnbaum PhD, az NTP igazgatója.
A laboratóriumi kutatócsoport az elkövetkező időszakokban azt fogja vizsgálni, vajon ez az eredmény csak az arzénra vonatkoztatható-e vagy pedig más szerves és szervetlen karcinogénekre is alkalmazható.
Magyarországon több mint 400 településen – főként az észak-, illetve a dél-alföldi régióban - magasabb az ivóvíz arzén koncentrációja a megengedettnél, ezeken a területeken az ÁNTSZ rövid időn belül megtilthatja vagy korlátozhatja a víz fogyasztását. Az EU vízminőségi irányelvének megfelelően az ivóvíz arzéntartalmát 10 mikrogramm/liter határérték alá kell vinni, a korábban engedélyezett literenkénti 50 mikrogramm helyett. Magyarországon az uniós érték elérése azonban lassan halad, kevés önkormányzat lépett be az országos vízminőség-javító programba. Ugyanakkor várhatóan 2013-tól hazánk már nem igényelhet uniós forrást a vízminőség javítására.
