Az elsődleges – tehát az agysejtekből kiinduló – agytumorok kb. 45 %-a jóindulatú.
Annak ellenére, hogy a tumorok jóindulatúak, nagyon súlyos betegséget jelentenek, a daganatok kiújulhatnak és nemegyszer halált okoznak. Ugyanakkor az agyban elhelyezkedő daganatok ma már pontosan körülhatárolhatók, s időben felfedezve gyakran eredménnyel gyógyíthatók.
Az agy zárt térben, a koponyában foglal helyet, ahol az agyon kívül a vérnek és az agyvíznek van csak helye. Amennyiben egy daganat növekedni kezd, életfontosságú agyszöveteket és struktúrákat kezd nyomni, ezáltal súlyos idegrendszeri tüneteket okozva.
A jóindulatú agydaganatnak nincsenek specifikus tünetei, sokszor megegyeznek más betegségek tüneteivel:
Látásproblémák,
Hallásprobémák,
Egyensúlyzavarok,
Változások a mentális képességekben (pl. beszédzavar),
Agyvérzés,
Cushing-szindróma,
Epilepszia,
Tudatzavar,
Tejelválasztás,
Impotencia,
Menstruációs zavar,
Szaglás megváltozása,
Hányinger, hányás,
Arcparalízis,
Fejfájás,
Végtagzsibbadás.
A másik leggyakoribb jóindulatú agydaganat az agyból kilépő idegekből származik és ezért első tünete a kiinduló ideg károsodása lehet. Ezek között legtöbbször a hallóideg daganata fordul elő.
A jóindulatú agydaganatok kialakulásának kockázati tényezői
Az agydaganatok egyetlen bizonyított környezeti rizikótényezője a nagydózisú sugárexpozíció, vagy ionizáló sugárzás.
Ritka genetikai betegség, az autoszomális domináns öröklődésű, 1-es típusú neurofibromatosis.
A 22. számú kromoszóma genetikai rendellenessége.
Vegyi anyagokkal való rendszeres érintkezés (növényvédőszer, kipufogógáz, hajfesték, oldószerek stb.).
Mobiltelefon használat.
Kis frekvenciájú elektromágneses tér (televízió, számítógép stb.).
Fertőzések (vírusok, méhen belüli influenza, varicella stb.).
Bizonyos élelemiszeripari anyagok, pl. aszpartám, nitritek, nitrátok, nitrozamid, nitrozamin stb.).
Munkahelyi expozíció (pl. petróleum, gumi, vinil-klorid).
