A szívinfarktus és a stroke egyik vezető kockázati tényezője az arteriális érfalmerevséggel függ össze, de nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyermekeknél is – állítja egy amerikai kutatás, amelyet a Cincinnati Gyermekkórház Orvostudományi Központjának munkatársai folytattak le.
A kutatás eredménye rámutat arra, hogy a fiatalok körében az arteriális érfalmerevség együtt jár a bal kamra tömegének növekedésével (angol rövidítése: LVM), amely a szív pumpáló kamrája. Az LVM viszonzásképpen megnöveli a szívinfarktus és a stroke előfordulásának kockázatát. A kutatásra azután került sor, hogy egy másik tanulmány, amelyet szintén a Cincinnati Gyermekkórház orvosai folytattak le, azt igazolta, hogy az arteriális érfalmerevség már 10 éves kor alatti gyermekeknél is előfordul.
A friss kutatási eredményről az orvosok az Amerikai Szív Társaság Chicago-ban megrendezésre került 2010. évi találkozóján számoltak be.
„Az arteriális érfalmerevség képalkotó eszközök segítségével történő vizsgálata hasznos lehet a nagy kockázatú fiatalok kiszűrésében, akiknek korai kezelésre van szükségük ahhoz, hogy az orvosok megakadályozzák náluk a szívinfarktus és a stroke kialakulását.” – közölte Dr. Elaine Urbina, a Gyermekkórház preventív kardiológiai részlegének igazgatónője.
Az arterialis érfalmerevséget számos nem-invazív teszt segítségével tudják mérni, beleértve az ultrahang és a pulzus transzduktor (átalakító) készülékeket, amelyek egy artéria tágulási és összehúzódási képességét mérik, amikor a szív dobog és relaxál. (Jelenleg a centrális artériás érfalmerevség mérésének egyik fontos módszere az aorta pulzushullám sebességének meghatározása. A szisztémás érrendszer vizsgálatának legegyszerűbb módszere a digitális pulzustérfogat elemzés fotopletizmográfia segítségével. A lokális érfalmerevség a pulzusnyomás és az érátmérő változása révén, az ún. echotracking módszerével határozható meg.)
Az arteriális érfalmerevség kialakulhat atherosclerosis (érelmeszesedés), vagy az artériák fala megkeményedésének következményeként. Az atherosclerosis rizikófaktorai közé tartozik:
-
A kóros elhízás,
-
A túlsúly,
-
A dohányzás,
-
Bizonyos zsírfajták nagy mennyiségű fogyasztása,
-
A vér magas LDL-koleszterinszintje („rossz koleszterin”),
-
A magas vérnyomás, valamint
-
Az inzulinrezisztencia, vagy a cukorbetegség következtében megnövekedett magas vércukorszint (glükózszint).
Dr. Urbina 670 fő, 10 és 24 éves kor közötti gyermeknél és fiatalnál vizsgálta és hasonlította össze az LVM eredményeket. Megállapította, hogy a merevebb artériákkal rendelkező fiataloknál a bal kamra tömege (LVM) nagyobb volt, mint a teljesen egészséges gyermekeknél, még akkor is, ha olyan egyéb változókat is figyelembe vett, mint a kor, a nem és testtömeg-index (BMI).
Dr. Urbina egy korábban végzett vizsgálata megmutatta, hogy a kórosan elhízott (kövér) gyermekeknél a carotisok (nyaki verőerek) fala megvastagodott és megnőtt a merevsége is, és e két tényező a felnőtteknél a stroke (agyvérzés) és a szívinfarktus előfordulásának magasabb kockázatával jár együtt. Az abnormális carotisok, amelyek az agyba szállítják a vért, olyan elhízott felnőtteknél is jelen vannak, akiknél még nem alakult ki a II. típusú cukorbetegség.
„Ezek az eredmények különösen felkavaróak, mivel a kövérséghez köthető metabolikus rendellenességek és a II. típusú cukorbetegség fiatalok közötti előfordulása az egész világon emelkedő tendenciát mutat, és párhuzamosan a káros kardiovaszkuláris események növekedéséhez vezethet. Sokkal agresszívebb megelőző beavatkozásokra - különösen a kardiovaszkuláris rizikófaktorok gyermekek és tinédzserek körében való kezelésére – lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi elhízási járványt, és egyben azt is megakadályozzuk, hogy a gyermekek ezen „első generációja” nehogy szüleiknél rövidebb életet éljen.” – összegezte sarkos véleményét a doktornő.
