Az előrehaladott stádiumú melanoma bőrrákban szenvedő betegek számára – a melanoma malignum a bőrrák leghalálosabb típusa – reménykeltőnek bizonyultak annak a nagyszabású klinikai tesztelésnek az eredményei, amelyben az immunerősítő Interleukin-2 gyógyszerrel kombinált vakcinát adtak be a betegeknek. A kombinált vakcináról bebizonyosodott, hogy képes a szervezet válaszának és a progresszió-mentes túlélésnek az arányát javítani.
A kutatás eredményeiről a „New England-i Orvostudományi Szakfolyóirat” számolt be. Melanoma esetén ez az első vakcina kísérlet, és az összes rákfajtát tekintve az elsők közül az egyik, melyről igazolódott, hogy a III. fázisú, randomizált klinikai vizsgálat során klinikai előnyökkel bír.
„Ez az első eset, hogy egy vakcina előnyösnek bizonyult a metasztázisos (áttétes) melanoma betegek kezelésében. A klinikai teszt nem más, mint a rákvakcina sikerének korai példája. Ha képesek vagyunk arra, hogy felhasználjuk a test saját védekező rendszerét arra, hogy megtámadja a tumorsejteket, akkor arra is képesek vagyunk, hogy olyan mechanizmust biztosítsunk, amely a rákos sejteket kiküszöböli, anélkül azonban, hogy az egészséges szövetet elpusztítaná.” – magyarázza Howard Kaufman professzor, a vizsgálat egyik kutatója, és az amerikai Rush Egytem Rákközpontjának az igazgatója.
A terápiás rákvakcinákat - eltérően más tipikus vakcináktól, melyek a fertőzések megelőzésére alkalmasak – arra fejlesztették ki, hogy beindítsák a beteg immunrendszerét, és a megerősödött immunrendszer képes legyen a meglévő daganatok elleni harcot megvívni.
A Rush Egyetem csak az egyike volt annak a 21 központnak, amely részt vett a nagyszabású klinikai tesztelésben. A kutatók véletlenszerűen (ezért nevezik randomizáltnak) jelölték ki, hogy a beválasztott 185 beteg közül - akik áttétes melanomában szenvednek – ki kapjon peptid vakcina kombinációt (a peptid a fehérje egy kis része, amely a melanoma ráksejtek felszínén jelen van) és vele Interleukin-2-t, egy olyan gyógyszert, amely a beteg immunrendszerét aktiválja, illetve ki legyen az, aki csak nagy dózisú Interleukin-2 gyógyszert kapjon.
A peptid vakcina, vagy más néven a gp100:209-217 (200M), úgy dolgozik, hogy a betegek T-sejtjeit stimulálja, ezek a sejtek kontrollálják ugyanis a humán szervezet immunválaszát. Az injekció (a vakcina) arra indítja az immunrendszert, hogy ismerje fel a proteint és aktiválja a szervezet citotoxikus T-sejtjeit arra, hogy felismerje a rákos tumor felszínén elhelyezkedő antigéneket. A T-sejtek ezt követően enzimeket választanak el, amelyek megkeresik és elpusztítják a tumor sejthártyáját.
Az immunerősítő gyógyszer, az Interleukin-2, azáltal javítja a vakcina hatékonyságát, hogy a limfociták termelését stimulálja. A limfocita a fehérvérsejtek egyik típusa, amely testszerte cirkulál. A mennyiségileg több cirkuláló limfocita azt jelenti, hogy több sejt áll rendelkezésre, amelyek elvégzik azt a munkát, amelyre a vakcina „tanította” őket.
A klinikai teszt csak Interleukin-2-vel kezelendő „ágába” 94 beteget választottak be, közülük 93-at kezeltek és értékeltek az immunválasz szempontjából. A kombinált csoportban (Interleukin-2 és peptid vakcina) 91 beteget választottak be, de csak 86-ot kezeltek közülük és 85-öt értékeltek a szervezet válasza szempontjából. A klinikai teszt résztvevőinek mintegy 16 %-ánál, akik az Interleukin-2 és peptid vakcina kombinációt kapták, azt tapasztalhatták az orvosok, hogy a tumorok kb. 50, vagy még annál is több százalékkal zsugorodtak, összehasonlítva az egyedül Interleukin-2 gyógyszert kapó csoport 6 %-os zsugorodási eredményével.
A vakcina és gyógyszer kombinációs csoport betegeinél enyhén hosszabb progresszió-mentes túlélési időszakot állapítottak meg, 2.2 hónapot, szemben az Interleukin-2 csoport 1.6 hónapjával, mely azt jelenti, hogy azoknál a résztvevőknél a daganat hosszabb időn keresztül nem növekedett. A vakcina és gyógyszer kombinációt kapott betegek csaknem átlagosan 7 hónappal tovább éltek, mint azok, akik csak Interleukin-2 gyógyszert kaptak, 17.8 hónapot, a gyógyszercsoport 11.1 hónapjával szemben.
Annak érdekében, hogy a vakcina működjön, a betegeknek kellett, hogy bizonyos szövettípusuk legyen, a HLA-A2-nek nevezett szövet, amely a fehér bőrű emberek közel felénél jelen van. Az Amerikai Ráktársaság szerint a melanoma az összes ráktípus közül az egyik növekvő számban előforduló rosszindulatú daganat. Az 5 éves túlélési arány melanoma betegség esetén kevesebb, mint 10 %.
Az Interleukin-2-t az FDA (az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Felügyelet) az áttétes melanoma mellett veserák kezelésére is jóváhagyta.
A kutatók számára a következő lépést a vakcina hatékonyságának a növelése jelenti. Remélik, hogy a klinikai teszt eredményei alapján fejleszteni tudják a vakcinát, mégpedig úgy, hogy más immunstimuláló ágensekkel kombinálják, ilyen ágensek pl. az adjuvánsok, a citokinek és az antitestek, amelyek tovább aktiválják az immunsejteket.
„Rák esetén ez egyike az első pozitív, randomizált vakcinateszteknek, és az eredmények az előrehaladott stádiumú melanoma esetében szignifikáns előrelépést reprezentálnak.” – összegezte véleményét Kaufman professzor.
A vakcina, amennyiben az FDA jóváhagyja, viszonylag olcsó termék lesz, mivel olyan proteinen alapul, amely a legtöbb melanoma esetében jelen van, míg más vakcinákat úgy kellett megalkotni, hogy az egyes betegekhez kellett igazítani.
