Egy friss amerikai kutatás megállapításai szerint az éjszakai vizelési inger (nocturia) ugyanúgy, mint a hangos horkolás, az obstruktív alvási apnoe markere, egy olyan rendellenességé, amelyben a torokban lévő lágyszövet blokkolja a levegő beáramlását a tüdőbe, és ezzel megtöri az alvás folyamatosságát. Már korábbi kutatások is állapítottak meg összefüggést a nocturia és az alvási apnoe között, de ez az első vizsgálat, amely azt igazolja, hogy az orvosokat a betegek éjszakai vizelési ingerrel kapcsolatos kikérdezése segítheti az alvási apnoe diagnosztizálásában.
A kutatási eredmény azt is sugallja, hogy az alvási apnoe szokásos kezelési módja, a pozitív légúti nyomásterápia (PAP) csökkentheti az éjszakai vizelési inger tüneteit, ami által javul a betegek alvásminősége és idősebb emberek esetében pedig segít elkerülni azokat az eleséseket, amelyek akkor következnek be, amikor éjszaka félálomban felkelnek az ágyból és gyengült egyensúlyérzékkel kimennek a fürdőszobába. A pozitív légúti nyomásterápiában egy orrmaszkot kell a betegeknek alvás közben viselniük, amely egy pumpaként működő géphez csatlakozik. A maszk nem lélegez a páciens helyett: a levegő áramlása elegendő nyomást biztosít ahhoz, hogy a légutakat szabadon tartsa alvás közben. A készülék által fenntartott légnyomás állandó mértékű és folyamatos.
Az alvási apnoe diagnózisának felállításához az orvosok tipikusan a beteg súlyát (az alvási apnoe túlsúlyhoz/kövérséghez társuló kórkép) mérik fel, majd kikérdezik őket, szoktak-e komolyan horkolni, észlelnek-e légzési problémákat éjszaka, vagy fáradtnak érzik-e magukat nappal (ami a meg-megszakított alvás következménye). Mivel azonban nagyon sok beteg, különösen azok, akik egyedül élnek, nem tud saját horkolásáról, az alvási apnoe gyakran diagnosztizálatlan marad. Ugyanakkor ha az orvos arról faggatja őket, fel kell-e kelniük éjszaka vizelési inger miatt, az már sokkal inkább célravezető módszer és olyan esemény, amelyre a betegek is emlékeznek.
Igen gyakori jelenség, hogy az éjszakai vizelési inger miatt mind az orvosok, mind a betegek hajlamosak rögtön a cukorbetegséget, a prosztata-megnagyobbodást, vagy más kóros egészségügyi állapotot okolni, amelyekkel egyébként valóban együtt jár ez a tünet. Az esetek 80 %-ában derül azonban ki, hogy az éjszakai vizelési inger oka az alvási apnoe. A nocturia és a horkolás mellett az alvási apnoe tünete még a napközbeni álmosság, a memóriazavarok és a depresszió is. A kezeletlen alvási apnoe komoly kórkép, magas vérnyomáshoz, vérrögök kialakulásához és szívbetegségekhez vezethet. A nemrég lefolytatott kutatáshoz a kutatóorvosok 1.007 fő felnőtt beteg adatlapját tekintették át, akiket két alvásklinikán kezeltek 2005 és 2007 között. A résztvevők közül 797 betegnél diagnosztizáltak alvási apnoet, 777 betegnél figyeltek meg horkolást és 839 betegnél jelentkezett éjszakai vizelési inger. Bár sem a horkolás, sem a nocturia nem bizonyítékai az alvási apnoe-nak, de a két tünet egyforma erősséggel jelzett előre: horkolást az alvási apnoeban szenvedők 82.6 %-ánál jelentettek, éjszakai vizelési ingert pedig 84.8 %-nál.
