Az intervenciós radiológiai eljárást eddig több mint 140 stroke betegnél végezték el Amerika-szerte 18 orvosi központban. A legtöbb, 35 beteget – a klinikai vizsgálat részeként – az Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem (angol rövidítése: OHSU) stroke specialistái kezelték.
„Valóban úgy gondolom, ez a módszer megváltoztatja majd a „játék menetét”. Ezek az eredmények ugyanis azt igazolták, hogy nemcsak az elzáródott vérereket tudtuk azonnal megnyitni (rekanalizálni), de segíteni tudtunk nagyon sok embernek a stroke-ból való teljes felépülésben, amikor ezt a „stent-csapda” procedúrát alkalmaztuk.” – magyarázza Dr. Wayne Clark, a beszámoló egyik társszerzője, az OSHU Oregoni Stroke Központjának az igazgatója.
Az eljárást olyan betegeken végezték el, akik egy „akut iszkémiás stroke” epizódot követő 8 órán belül voltak még – ez egy közepes vagy nagyobb szélütés, amelyet az agyba áramló vér hiánya okoz, mely hiányért gyakran egy vérrög a felelős. A procedúra során az orvosok egy egy mikrokatétert használtak a kis méretű stent combcsonti artérián keresztül (ágyéknál) az agyba történő felvezetéséhez.
A stentet – amely platina-titán ötvözetű fémhálóból készült és „SolitaireTM Áramlás Helyreállító Eszköz”-nek (vagy más néven: SolitaireTM FR Revaszkularizációs Eszköz-nek) hívják - a beteg agyi artériáinak azon részéhez vezették fel, ahol a vérrög képződött.
Az öntáguló háló-stent kitágítja az artéria belső falait és azonnal lehetővé teszi, hogy a vér a beteg agyába áramoljon, olyan mértékben akadályozva meg az agykárosodást, amennyire csak lehetséges. A vérrög beszivárog a stent hálózatába, majd 5 perccel később a stentet és a vérrögöt együttesen eltávolítják.
A klinikai vizsgálatot „SWIFT vizsgálat”-nak nevezeték el – ami az angol „Solitaire thrombectomia céllal” megnevezés rövidítése. A thrombectomia a thrombus, magyarul vérrög művi eltávolítását jelenti. A klinikai vizsgálat célja az volt, hogy stroke esetén az új „stent-csapda” procedúrát összehasonlítsa a tradicionális vérrög eltávolító művi beavatkozással. A hagyományos eljárásban egy dugóhúzó-szerű eszközt csavarnak bele a vérrögbe és gyengéden kihúzzák a vérrögöt. Ennél a régi módszernél időnként egy kísérletnél többre is szükség van a vérrög eltávolításához.
A klinikai vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy – összehasonlítva a tradicionális eszközzel – az új „stent-csapda” használata jóval több embernél eredményezett kiváló neurológiai kimenetelt: 33 % a hagyományos eljárásnál, szemben a stent 56 %-os eredményével. Az új módszer használata esetén kevesebb ember halt meg a stroke következtében – 17 % az új stent vs. 38 % a tradicionális eszköz használatakor.
„Ez az eszköz a stroke terápia exponenciális javulását reprezentálja. Az eredmények az eldugult agyi artériák megnyitását és a stroke-on átesett betegek nagy számban történő teljes felépülését tekintve kiemelkedőek. Érdekes módon ez az eszköz egyike a legkönnyebben használható eszközöknek és egyben az összes, jelenleg stroke kezelésére használt eszköz közül a legbiztonságosabb.” – mondta Dr. Barnwell.
Néhány felgyógyult beteg is elmondta véleményét az új módszerrel kapcsolatosan. Jean Bentley, aki 2010-ben, 55 éves korában kapott stroke-ot és akit ezzel az új módszerrel kezeltek az OHSU klinikán, a következőket mondta: „Ha a vérrögöt jóval gyorsabban távolítják el és a beteg jóval gyorsabban gyógyul fel és jár újra, akkor azt hiszem, ez egy nagyszerű módszer. Tudom, hogy ez mentette meg az életem.”
Jean Bently 2010. júniusának egyik napján a munkahelyén kapott stroke-ot délután. Mire a mentők beértek vele az OHSU klinikára, már nem látott és nem tudta sem a bal lábát, sem a bal karját használni. Az OHSU stroke teamje 2,5 órán belül elvégezte a beavatkozást.
„A következő dolog, amire emlékszem, az volt, hogy egy betegszobában ébredtem fel és mozgatni tudtam a bal karomat.” – meséli Ms. Bentley, aki a stroke epizódot követő egy hét múlva már vissza is tért a munkába. A stroke-ból nála mindössze annyi maradt vissza, hogy időnként kisebb koordinációs problémái vannak, de ránézésre azt senki nem venné észre.
Egy másik beteg, Patty Ladd, aki 68 éves korában még tanácsadóként dolgozott, szintén 2010-ben, augusztusban szenvedett stroke-ot. Éppen utasként tartózkodott egy várakozó autóban, amikor Ms. Ladd elvesztette a beszédképességét és a jobb oldala lebénult. Az autót vezető barátja a Salem kórházba vitte az idős hölgyet, mely az OHSU tele-stroke hálózatának a tagja, de onnan mentőhelikopterrel azonnal a központi OHSU klinikára szállították.
Még emlékszik rá, hogy kivették a járműből a Salem kórháznál, de aztán már semmire sem emlékezett egészen addig, amíg másnap reggel az OHSU klinikán fel nem ébredt. Az első tünetek jelentkezését követő 5 órán belül elvégezték nála az intervenciós procedúrát. Két nappal később már felkelt és felöltözött, majd az intenzív osztály előterében sétált. Még aznap kiengedték az OHSU klinikáról.
„Teljes mértékben tudatában voltam annak, hogy stroke esetén az én esélyeim a normális életbe való visszatérésre nagyon csekélyek. Így aztán ami történt, hogy szinte be- és kikerültem a kórházból, egyszerűen fantasztikus volt számomra.” – meséli az idős hölgy.
