Amerikai tudósok szerint az apaság vállalásának idősebb korra való kitolása túlélési előnyökkel járhat – a tudósok ugyanis megállapították, hogy azok a gyermekek, akik idősebb édesapától, illetve ezek az édesapák szintén idősebb apáktól (nagyapáktól) származnak, valószínűleg genetikailag programozottak a hosszabb életre.
A spermium genetikai szerkezete a férfi öregedésével változik és olyan DNS kód fejlődik ki, amely kedvez a hosszabb élettartamnak – ez egy olyan „karakterjegy”, amelyet az apa a születendő gyermekére örökít át.
Az amerikai kutatói team erre az összefüggésre azt követően bukkant, hogy 1.779 fő, fiatal felnőtt férfi DNS-ének az elemzését elvégezte. A kutatók az eredményeikről az amerikai „Tudományok Nemzeti Akadémiájának Közleményei” c. hivatalos kiadványban számoltak be.
Szakértők egy ideje már tudják, hogy az élettartam összefüggésben van a telomerek hosszával. A telomerek a kromoszómák végén ülnek és ezekben található a DNS (dezoxiribonukleinsav) genetikai kódja. Általánosságban megállapítható, hogy a rövidebb telomer-hossz egyben rövidebb élettartamot is jelent.
Éppúgy, mint a cipőfűző végén található műanyag borítás, a telomerek megvédik a kromoszómák végeit a károsodástól. A test legtöbb sejtjében azonban a telomerek az életkor előrehaladtával megrövidülnek, egészen addig, amíg a sejtek már nem képesek önmagukat replikálni.
Az amerikai tudósok azonban nemrég felfedezték, hogy az eddigi megállapításokkal szemben a spermiumokban a telomerek az életkor előrehaladtával meghosszabbodnak. Mivel az apák a saját DNS-üket örökítik át a gyermekeikre a spermiumon keresztül, ezeket a hosszú telomereket a következő generáció örökli.
Dr. Dan Eisenberg, a Northwestern Egyetem (Illinois Állam) Antropológiai Osztályához tartozó Humán Biológiai Kutató Laboratórium egyetemi továbbképző csoportjának a vezetője és kollégái a Fülöp-szigeteken élő fiatal férfiak egy csoportjának telomer öröklését tanulmányozta. A telomerek, amelyeket a vérmintákban mértek, hosszabbak voltak azoknál az egyéneknél, akiknek az édesapja idősebb korú volt, amikor ők születtek.
A telomer minden egyes évvel, amellyel az apaság vállalásának az ideje kitolódott, meghosszabbodni látszott és ez a meghosszabbodás egyben megfelelt a telomer-hossz azon éves rövidülésének, amely a középkorú felnőttekre jellemző. A telomer meghosszabbodása még nagyobb volt, ha a gyermek édesapjának az apja – a nagyapa - szintén idősebb volt, amikor az ő fia született.
Annak ellenére, hogy az apaság „késleltetése” megnöveli az anyánál a vetélés kockázatát, a kutatók úgy vélik, hosszú távon járhat egészségügyi előnyökkel. A tudósok úgy vélik, hogy a hosszabb telomerek öröklése különösen a szöveti és a biológiai funkciók számára lesz előnyös, melyek magukban foglalják a gyors sejtnövekedést, a sejthalált és a sejtképződést - pl. az immunrendszer, a bélrendszer és a bőr esetében.
Mindennek a lakosság egészsége szempontjából jelentős kihatásai lehetnek. „Ha az apai felmenők gyermek nemzésére (reprodukció) csak későbbi életkorban került sor, a meghosszabbodott telomer-hossz az utódra öröklődik át, amely lehetővé teheti az élettartam megnyúlását, ahogy az egymást követő generációk túlélése lehetővé teszi az idősebb korban való reprodukciót.”
Thomas von Zglinicki professzor, a Newcastle-i Egyetem (Anglia) celluláris (sejt) öregedésének a szakértője szerint a téma a fontossága miatt további kutatásokat igényel.
„Csak nagyon kevés kutatás történt eddig, amely a telomer hosszát az idősebb kort jellemző egészségi státusszal összefüggésben vizsgálta, azon belül pedig lehet, hogy nem is volt olyan, amely az apai életkor kihatását tanulmányozta volna. Napjainkban még mindig teljes mértékben tisztázatlan, vajon a telomer hossza fogamzáskor (vagy a baba megszületésekor) vagy a telomer korral járó rövidülésének a mértéke az, amelyik fontosabb a korhoz köthető humán morbiditás (megbetegedés) és mortalitás (elhalálozás) kockázata szempontjából. Az amerikai tudósok az utódok első generációjánál nem vizsgálták meg az egészségi státuszt.” – magyarázza az angol professzor.
Hozzátette még: „Lehetséges, hogy az idősebb apától örökölt hosszú telomerek előnyét az általános DNS károsodás és a spermiumok mutációinak a magasabb szintje kioltja.”
