Azokban az irodákban, ahol férfiak dolgoznak, jóval több baktérium tenyészik, mint ott, ahol csak nők dolgoznak. Továbbá, a New York City-ben lévő irodákban sokkal több a baktérium, mint a San Francisco területén találhatókban.
Ezek a megállapítások egy friss amerikai kutatás eredményei. A kutatásról szóló publikáció nemrég jelent meg a PLoS One online szakfolyóiratban. A PLoS One egy interaktív, szabad hozzáférésű amerikai-európai folyóirat, melynek küldetése a világ minden tájáról érkező hivatalos tudományos és orvosi kutatási eredmények kommunikálása.
A kutatás során három amerikai nagyváros, San Francisco, New York és Tucson (Arizona Állam) több mint 90 irodaházában vizsgálták a kutatók a baktériumok jelenlétét, mégpedig öt felületen: a székeken, az íróasztalokon, az asztali telefonokon, a személyi számítógépek egerein és billentyűzetén. Ezeken a felületeken a kutatók legalább 500-féle baktériumtörzset azonosítottak.
Azokban az irodákban, ahol csak férfiak dolgoznak, a baktériumok száma 10-20 %-kal nagyobb volt, mint a női irodákban.
„Ennek lehet oka az, hogy a férfiak nagyobb testűek – nagyobb szájuk és több bőrfelületük van -, de az is lehet, hogy a férfiak kevésbé törődnek a higiéniával.” – mondja a kutatásról beszámoló cikk egyik szerzője, Dr. Scott Kelley, a San Diegói Állami Egyetem mikrobiológusa.
A kutatók elemezték a bakteriális DNS-t azzal a céllal, hogy meghatározzák a jelen lévő baktériumok típusait és mennyiségét is. Ennek egyik eszköze a génszekvenálás volt. A génszekvenálás révén, melynek minden baktérium esetében azonos funkciója van, a kutatók azt is meghatározták, hogy diverzitásuk a három különböző városban hasonlónak tűnt, úgyszintén a női és a férfi irodákban is.
A DNS nukleinsavat tartalmaz, az adott nukleinsav nukleotid sorrendjét nevezzük bázissorrendnek, vagyis szekvenciának. A szekvenálás a DNS molekulában található nukleotidok sorrendjének a meghatározását jelenti.
„Minden baktériumminta esetében ez tökéletesen egységes volt.” – mondja Dr. Kelley. „Annak ellenére, hogy életünk 90 %-át a „falakon belül” töltjük, meglepően keveset tudunk az olyan környezetekben élő baktériumok diverzitásáról (különféleség), mint pl. az irodák, beleértve azt is, hogy mennyi baktérium található ott és honnan származnak.”
A legtöbb, irodákban talált baktérium keletkezése visszavezethető a talajra és az emberi üregekre (orr-, száj- és bélrendszeri üregek), valamint a bőrre.
„Az ember feltehetőleg folyamatosan ebben a környezetben hullajtja el a baktériumokat. Az irodákban dolgozó emberek ezeknek az organizmusoknak a fő forrásai.” – magyarázza Dr. Kelley. A mikrobiológus azt is hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények még nem adnak okot a riadalomra – csupán bepillantást engednek abba a környezetbe, ahol a legtöbb ember a mindennapjait tölti.
„Ez alapvető ismeretet jelent azzal kapcsolatosan, hogy milyennek kell egy egészséges, normál munkahelyi körülménynek lennie. Ezek a helyiségek a szokásos irodaházakban találhatók, ahol nem találtunk arra bizonyítékot, hogy az emberek a baktériumok miatt megbetegednének. Ennek az az oka, hogy nagyon sok baktérium ártalmatlan az emberre nézve, sőt, tulajdonképpen segítik a humán egészség fenntartását. De ha van is ún. „beteg irodaházunk”, akkor most már képesek vagyunk arra, hogy megvizsgáljuk, mi is folyik ott bakteriológiai téren.” – foglalta össze véleményét Dr. Kelley.
A kutatók remélik, hogy a különböző irodaházakban – ahol általában egészséges emberek dolgoznak - jelen lévő baktériumok dokumentálásával a tudósok képesek lesznek kiszűrni a normál baktériumok közül azokat, amelyek megbetegíthetik az embereket. Az ilyen baktériumok rendszerint akkor bukkannak fel, amikor az irodaépületben valami megváltozik, mondjuk a légkondicionáló készülékek a nem rendszeres tisztítás hiányában elszennyeződnek.
