Az USA 11 állama tartozik az ún. „stroke-övezethez”

Ráadásul egy frissen lefolytatott (és még folytatódó) hatalmas nemzeti kutatás eredménye azt sugallja, hogy a stroke-övezetben újabb megkülönböztető egészségügyi probléma szedi az áldozatait. A kutatók azt állapították meg, hogy a dél-keleti államok lakosai körében sokkal nagyobb a valószínűsége a kognitív képességek (szellemi felfogó képesség) hanyatlásának, mint Amerika egyéb lakosai között, specifikusan a memória és az orientációs (tájékozódási) képesség az, amelyet ez érint.

A kutatás azt mutatja, hogy nem olyan nagy a különbség, konkrétan: a közel 24.000 fő résztvevő közül, 8 stroke-övezeti államból 1.090 fő mutatta a kognitív képességek hanyatlásának a jeleit 4 év elteltével, összehasonlítva a többi 40 államot jellemző 847 fővel (közel 30 %-kal magasabb az arány a stroke-övezetben).

A geológiai különbségek akkor is megmaradtak, amikor a kutatók az olyan faktorokkal, mint a kor, a nem, a faj és az iskolázottság, kiigazították az eredményeket, mivel ezek befolyásolhatják azokat. A vizsgálat legújabb adatait közzé is tették a Neurológiai Évkönyvben.

A vizsgálatban részt vett emberek közül azoknak, akiknél a kognitív képességek hanyatlása volt tapasztalható, felismerhető vagy kimutatható stroke-ja senkinek nem volt. Egyes szakértők úgy vélik, ezeknek az embereknek a memória és más mentális problémáik mégis ugyanazon rizikófaktorokhoz köthetőek, mint amelyek a stroke-ot is jellemzik:

• Magas vérnyomás,

• Magas koleszterinszint,

• Cukorbetegség, és

• Elhízottság.

Vajon mi lehet ennek az oka? Talán a gyorséttermi ételek, amelyeket ezeknek az államoknak a lakói olyannyira szeretnek? Az orvosok szűk keresztmetszete? A kevés testmozgás? A kutatók most keresik ezekre a kérdésekre a válaszokat, illetve a lehetséges okokat. Egyes szakértők szerint a tanulmányban részt vett embereknél, akiknél a kognitív problémák felmerültek, mégiscsak előfordulhatott olyan kicsi, nem kimutatható stroke, amely finoman érinthette az agyfunkciókat.

„Ez nagyon erős vészjelzésnek tekinthető. Ha valaki meg akarja őrizni a „józan eszét”, akkor mindenképpen kontrollálnia kell a vérnyomását, a testsúlyát és a stroke egyéb kockázati tényezőit.” – mondja Dr. Gustavo C. Roman, aki az Amerikai Neurológiai Akadémia neuroepidemiológiai szekcióját vezeti.

Dr. Kenneth Langa, a Michigani Egyetem belgyógyász professzorának véleménye szerint a kutatás mérete és geológiai diverzifikáltsága – az USA 3000 megyéjéből 1.588-ra terjedt ki! – teszi az eredményeket igen jelentőssé. Emellett, azért is tanulságos a tanulmány eredménye, mert napjainkban egyelőre az élet késői szakaszában jelentkező memóriazavarokat szinte még egyáltalán nem tudják az orvosok kezelni, ugyanakkor nagyon hatékonyan küzdenek meg a stroke kiváltó okaival és ez jellemzi a prevenciót is.

Dr. Langa szerint alapvető fontosságú, hogy leszögezzék a hipertenzió, a diabétesz, a fizikai inaktivitás és mindezek agyfunkcióra gyakorolt hatásai közötti összefüggéseket, mert ezek ismerete és megértése segíthet az embereknek, hogy mentális kapacitásaikat hosszabb ideig megőrizzék.

Azt nem tudják pontosan megmondani a szakértők, hogy mi az oka a stroke-övezeti államokat jellemző gyakoribb stroke előfordulásnak. Ez a legfrissebb tanulmány a 45 éves, vagy annál idősebb, nem-hispán fekete és a fehér bőrű lakosságra terjedt ki, az utókövetési időszak kb. 4 év volt.

A vizsgálat elején a résztvevőket, akiknél elvileg nem fordult elő stroke, vagy kognitív problémák, először egy részletes telefonos interjú, illetve az otthonukban történt látogatás keretében mérték fel. A kutatók a 4 év során minden egyes évben megismételték a telefonos felmérést, amelyben megkérték az alanyokat, hogy az aznapra, a hétre, illetve az arra az évre jellemző eseményekkel kapcsolatos ismereteiket bizonyítsák, valamint hogy emlékezzenek bizonyos szavakra. 2 évente a telefonos felmérés hosszabb ideig tartott, sokkal extenzívebbek voltak a szó-visszaemlékezési tesztek és feladatok.

2010. októberétől a stroke-övezetbe tartozó résztvevők 8.2 %-a mutatta a kognitív képességek hanyatlásának a jeleit, szemben a más államokból érkezett résztvevők 8 %-ával. Az ilyen nagyszabású vizsgálatokban ugyanakkor még az ilyen kis különbség is jelentős, mondják a szakértők.

„A különbség tulajdonképpen nagyobb, mint amit a két konkrét százalékos arány sugall.” – magyarázza Dr. George Howard, a kutatás vezetője, aki az Alabamai Egyetem biostatisztikai osztályának az elnöke. Véletlenül, a speciális övezetben élő résztvevőknek olyan minőségi jellemzőik voltak, amelyek kevésbé sérülékennyé kellett volna, hogy tegyék őket a kognitív problémákkal szemben, nem pedig fordítva. A más államokból származókkal összehasonlítva, ők fiatalabbak voltak, többségük nő volt, és kevesebb volt közöttük az afroamerikai is – ez utóbbi rassz sokkal hajlamosabb a stroke-ra, mint a fehér bőrűek. „Ha a régió nem tenne különbséget közöttük, a dél-keleti államokból (a stroke-övezet) származóknál szignifikánsan kevesebb valószínűséggel kellett volna, hogy csökkenjenek a kognitív képességek.” – állítja Dr. Howard.

A két csoportban (stroke-övezet és az egyéb régió) az idősebb kor, az alacsonyabb iskolázottság és az afroamerikai rassz egyaránt a kognitív képességek hanyatlásának a megnövekedett esélyével társul. De még ezen faktorok figyelembevétele után is a stroke-övezet lakói körében még mindig 18 %-kal volt nagyobb a hanyatlás mutatkozásának a valószínűsége. Dr. Howard szerint a legtöbb memória és orientációs probléma, amit a 4 év során detektáltak, aprónak tűnt, bár volt néhány súlyos eset is.

A kutatók most a lehetséges okokat tekintik át, beleértve a genetikai prediszponáltságot, a táplálkozási státuszt, a dohányzást, a testmozgást, a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, az elhízottságot, a cukorbetegséget, az érzelmi, vagy a munkahelyi stresszt, és végül az olyan környezeti faktorokat is, mint pl. a levegő minősége. Mindez egy meglehetősen „vegyes csomag”. Nagyon sok ezek közül a stroke-nak is a kockázati tényezője, és egyes szakértők szerint az lehetséges, hogy a résztvevők az ún. „nem diagnosztizált ici-pici stroke-ot” szenvedték el, ahogyan Dr. Howard fogalmazott.

Langa professzor szerint az olyan problémák, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség, igen nagy valószínűséggel érintik az agyba irányuló véráramlást, még akkor is, ha nem okoznak látható stroke-ot. Ugyanakkor az elégtelen vérellátás problémákat okoz az agysejtekben, amelyek előbb-utóbb a kognitív képességek hanyatlásához vezetnek.

Ennek ellenére a csendes stroke feltételezhetően nem magyarázza minden résztvevő memória és orientációs problémáját, mondják a kutatók. Egyes alanyoknál felléphetett a korral járó memóriavesztés és a „bimbózó” demencia, vagy a kettő kombinációja. Azok a viselkedésmódok, amelyek megelőzhetik a stroke-ot, egyben megelőzhetik azokat a dolgokat is – de nem az összeset -, amelyek kognitív hanyatlást okoznak.

Dr. Roman szerint az „ördögi kör” a kognitív képességek hanyatlásával kezdődhet és stroke-hoz vezet: „Ha a kognitív funkciók alacsonyabb szintűek, akkor lehet, hogy az ilyen egyének többé nem törődnek azzal, hogy bevegyék a magas vérnyomás elleni tablettájukat, ami pedig segít megelőzni a stroke-ot; a stroke bekövetkezése pedig további memóriaromlást okozhat.