A rokonszenvességre épülő üzletágban ez a szerep segített Mr. Lavin-nek a siker elérésében. Egészen 2010-ig, amikor úgy döntött, hogy hat hónapos szünetet tart az ivásban azért, hogy a szervezete regenerálódni tudjon. Ez idő alatt az egészsége javult, ugyanakkor az üzleti sikerei megcsappantak.
„Felhívnám telefonon azokat a fickókat, akikkel barátságban voltam, azokat, akik a cégükön belül rajta tartják a kezüket a nagy hirdetési költségvetésen és megkérdezném tőlük, nincs-e kedvük egy kis lazításhoz vagy valamit bekapni és ők azt mondanák: Iszol alkoholt? Nem? Ne aggódj miatta!” – számol be kissé ironikusan a józan életvitel üzleti előnyeiről Mr. Lavin.
Az amerikai üzleti élet rituáléi folyamatosan az alkohol köré szerveződve fejlődnek – három pohár Martini-s üzleti ebédek, vagy whisky tüzelte alkalmazotti „meetingek”. Legyen szó az ügyfélnek történő üzleti udvarlásról, egy lehetséges üzlet felvázolásáról vagy egyszerűen csak igazolni kelljen, hogy valaki jó csapatjátékos, egy rundó sör felhajtása vitathatatlanul sokkal fontosabb nagyon sok állás megszerzése esetében, mint egy előírt kört végigjátszani a golfban.
Azon szakemberek számára, akik absztinensek (egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt egészségi, vallási, gyógyulási okokból vagy egyszerűen csak ezt preferálják) időnként nehezebbnek tűnhet a szakmai előrejutás, amikor visszautasítják az alkoholfogyasztásra történő meghívást.
„Elvárják tőled, hogy igyál és az ivás része annak, amit csinálsz, és ha valaki nemet mond az ivásra, az valamennyire elővigyázatosságnak is tekinthető. Ugyanakkor jellemző, ha valaki azt mondja, hogy nem iszik, szembe kell néznie azzal a gyanúsítással, hogy „nem vesz részt a játékban.” – mondja Dr. Link Christin, annak a jogi szakembereknek szervezett speciális kezelési programnak az igazgatója, aki korábban ügyvédként maga is így vált alkoholistává.
A több évtizednyi bírósági perképviseletet maga mögött tudó ügyvéd az alkoholizmusa miatt elvesztette a munkáját, a házát és 2004-ben a házassága is tönkrement; ezt követően kért és kapott segítséget a Hazelden nevű, 1949-ben alapított non-profit szervezettől.
Az USA-ban hálózatként működő Hazelden program jelenleg is segítséget és rehabilitációs lehetőséget nyújt azoknak a jogi végzettségű szakembereknek, akik alkohol- vagy drogproblémákkal küszködnek. A rehabilitációs központ Minnesota Államban van.
Az alkoholfogyasztás kérdése a jelenleg zajló amerikai elnökválasztási kampánynak is a részét képezi. A mormon vallású Mitt Romney például az amerikaiak túlnyomó többségétől eltérően egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. Ezzel szemben Barack Obama az Iowa államban tartott helyi vásáron a sertésből készült bordaszelet mellé elfogyasztott egy pohár sört is. Sőt, Obama elnök hivatalos blogjában megjelent, hogy a Fehér Ház konyhájába házi sörfőző készletet vásárolt és azóta az állampolgárok kérik tőle a receptet.
Az a terjedőben lévő nézet, mely szerint ha valaki nem iszik alkoholt, akkor nem tud az üzleti életben sem teljesíteni és ez útját állhatja a szakmai előmenetelének is – vagy ami még rosszabb, emiatt valamiképpen megbízhatatlannak tartják őt - egyelőre még kevés nyilvánosságot kapott.
„Ha valaki nem iszik, a többség hajlandó úgy tekinteni rá, mintha rögtön impotens (nemi életében merevedési zavarral küzdő) is lenne.” – mondja az egyik, jelenleg alkoholt már nem fogyasztó, likőrökre fokuszáló életmód magazin szerkesztője, aki azért kérte a neve elhallgatását, mert kollégái nem tudják, hogy belépett az ún. 12 lépéses programba. A 12 lépéses program kicsit hasonlít a Magyarországon Névtelen Alkoholisták Klubja néven ismert hálózat tevékenységéhez.
A józanság szakmai hátrányai a prózaitól egészen a ravasz, körmönfont gondolkodásmódig terjednek – a szerkesztőnek például le kellett mondania egy potenciális előnyökkel járó promóciós estet, mivel az borkóstolással járt volna együtt.
„Rendszeresen visszautasítom az iparág képviselőinek az üzleti ebéd vagy vacsora meghívásait, pedig a múltban szívesen fogadtam ezeket. Egyszerűen nem mehetek el vacsorázni egy bortermelővel, ezért azt mondom neki: „Nem, köszönöm a meghívást, nem kóstolom meg azokat az italokat.”
„Nem igazán kell közvetlenül az alkohollal kapcsolatos témában dolgozni ahhoz, hogy valaki ezt a nyomást megtapasztalja. A Wall Street-en például a „divatmodellek és palackok” életstílus uralkodik. Azok, akik nem isznak, arról panaszkodnak, hogy nem képesek lezárni egy ügyletet, nem tudnak egy korai tárgyalásra bejutni, mivel nem hajlandók az alkoholizáló magatartásmódot követni.” – magyarázza Dr. John Crepsac, a New York-i Amen Klinika több mint 25 éves klinikai és szupervizori tapasztalatokkal rendelkező klinikai szociális munkása és „Nemzetközileg Minősített Alkohol és Drogterapeuta”-ja. Dr. Crepsac a Wall Street alkalmazottainak segít a függőségükből való felgyógyulásban.
„Volt idő, amikor tudtam, hogy a fiúk olyan ügyfelekkel mennek ki ebédelni, akik egyengethették volna a karrieremet.” – mondja egy ma már nem alkoholizáló Wall Street-i kereskedő, aki szintén névtelenséget kért, mivel a főnöke nem engedélyezi, hogy a beosztottjai a médiának nyilatkozzanak. Ez a férfi azonban tisztában van a kimondatlan szavakkal is: „Igen, nem fogjuk meghívni őt, mivel mi biztosan fogunk alkoholt fogyasztani, ő viszont nem iszik, így mit kezdjünk vele?”
Természetesen a józanság és a siker kölcsönösen nem zárják ki egymást! Warren Buffett, Donald Trump, Joseph R. Biden Jr. és Larry Ellison amerikai milliárdosok egész eddigi életük során absztinensek voltak.
A józan nők figyelmébe lehet ajánlani azt a bizonyos kettős mércét: „A férfiaktól elvárják, hogy összejöjjenek és vaduljanak, de valamilyen módon azt még mindig rosszallják, ha ugyanezt a nők teszik meg. Dr. Crepsac elmondása szerint csak igen kevés nő panaszkodott eddig a betegei közül arra, hogy a józanság hátrányosan érintené a karrierjüket. Hozzáteszi: „Rengeteg dolog van, amiért a nőket a munkahelyükön diszkriminálják, de ez nem tartozik közéjük.”
Kutatások mégis azt támasztják alá, hogy az alkoholt nem fogyasztók nehezebben jutnak előre a vállalati ranglétrán. Multiplex tanulmányok azt igazolták, hogy a mérsékelten ivók több pénzt keresnek, mint azok, akik absztinensek, míg a nagymértékben alkoholizálók kevesebbet keresnek, mint a mérsékelten ivók.
A teljesítménnyel együtt járó nyomás miatt alkalmanként az alkohol- vagy drogfüggőségükből felgyógyult és különböző szakterületen dolgozó emberek ismételten visszaeshetnek a függőségbe. Ez az egyik oka annak, amiért a Hazelden speciálisan az ügyvédekre szabva, akik megpróbálnak józanok maradni a munkájuk során, létrehozott egy támogató csoportot.
„A jogi cégeknél az üzletszerzésből, ill. a jelentős mennyiségű új üzlet megszerzéséből fakadó nyomás nagyobb, mint valaha.” – mondja Mr. Christin. „Amikor valakinek választania kell a családja támogatása vagy egy pohár bor között, igen nehéz lehet az előbbihez ragaszkodni.”
Joe McKinsey, aki korábban jelzáloghitel menedzser volt, és aki New York Állam East Hampton városában ugyanezen szakterületen dolgozott menedzsereknek rehabilitációs klinikát nyitott, a saját felgyógyulása után a következőkről számolt be:
„Mindössze néhány hónapnyi józanság elég volt ahhoz, hogy a szakmámban dolgozók szemében a nevetség tárgyából olyan személlyé váljak, akihez baj esetén bizalommal mernek fordulni. Tulajdonképpen az, hogy megkérdezem valakitől: „Gondolod, hogy nekem problémám van?” – rögtön bőbeszédűvé teszi az embereket – így váltam mások szemében olyan emberré, akiről feltételezik, hogy meg tudja oldani a problémájukat és ezért szívesen invitálnak hosszas magánbeszélgetésekre.”
Egy tavalyi angol jelentés szerint a munkahelyi és a munkát követő alkoholfogyasztás Nagy-Britanniában is komoly terheket ró az alkalmazottakra és cégekre egyaránt. A jelentés szerint minden évben megközelítőleg 14 millió munkanap (az összes foglalkoztatottra vetítve) veszik el az alkoholfogyasztáshoz köthető problémák miatt. A Brit Orvostudományi Szakfolyóirat (BMJ) 2011-ben pedig arról számolt be, hogy a brit férfiak körében jelentkező rákbetegségek 10 %-áért az alkohol a felelős.
A brit kormány Egészségügyi és Biztonsági Hivatala 2011-ben adta ki a kis- és középvállalkozások tulajdonosait és vezetőit az alkoholhoz kötődő munkahelyi problémákkal való megküzdésben segítő hivatalos iránymutatását.
Az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága 2009 végén készítette el az Európai Alkoholpolitika megvalósulásának első előrehaladási jelentését. A jelentés főbb megállapítása a következő:
„2009-ben a 27 tagállamból 18 rendelkezett nemzeti alkohol stratégiával és mindössze 11-ben – köztük Magyarországon is – hiányzik vagy alsóbb szintű a szabályozás. A legtöbb tagállamban több munkahelyen működik alkohol-megelőzés és –tanácsadás, és a tagállamok 1/3-a valósított meg az utóbbi időben széles körű figyelemfelkeltő kampányt az alkohol munkahelyi hatásainak az ismertetésére.”
