Ha az újszülöttek a baktériumok széles körével találkoznak, kevésbé lesznek kitéve a későbbi életszakaszban az allergiás betegségek kifejlődése kockázatának – ez egy dán kutatás végkövetkeztetése, mely kutatást a Koppenhágai Egyetem tudósai folytatták le és amely nagyon sok új, a mai modern életstílussal járó betegség tényezőjére mutat rá.
A túlérzékenységi betegségek vagy más néven az allergiás betegségek napjainkban Dánia lakosságának a 25 %-át érintik. Az elmúlt évtizedek során nőtt az allergiás betegek száma és most legalább az Egyetem Dansk Børne Asztma Központjának (a kutatás hivatalos neve: COPSAC, a Gyermekkori Asztma Koppenhágai Prospektív Vizsgálata) a kutatói képessé váltak arra, hogy legalább részben megmagyarázzák az okokat.
„A több mint 400 gyermeket érintő vizsgálatunkban megfigyeltük, hogy közvetlen kapcsolat van a gyermekek végbelében található különböző baktériumok száma és a későbbi életük során kifejlődő allergiás betegség kockázata között.” – mondja Hans Bisgaard professzor, a kutatási téma vezetője, az Egyetem Egészségtudományi Fakultása gyermekbetegségek professzora.
„A csecsemőkori intestinalis mikrobióta-diverzitás (bélrendszerben élő mikroorganizmusok sokfélesége) csökkent volta az iskoláskori allergiás betegségek kifejlődésének a megnövekedett kockázatával jár együtt. Ugyanakkor ha a diverzitás jelentős mértékű, a kockázat lecsökken és minél nagyobb a variációk száma, annál alacsonyabb a kockázat szintje.” – folytatja magyarázatát Bisgaard professzor.
„Így bizony különbség van a között, ha az újszülött hüvelyen keresztül jön a világra, mivel az első baktériumok, amelyekkel találkozik, az édesanyja végbeléből származnak, és a között, ha a gyermek császármetszéssel születik meg, amely az újszülöttet egy teljes mértékben eltérő és csökkent sokféleségű baktérium kultúrának teszi ki. Ez lehet az oka annak, hogy a császármetszéssel született gyermekek között jóval többnél fejlődik ki allergiás betegség, mint a hagyományos módon született gyermeknél.” – véli a professzor.
Az anyaméhben és az élet első hat hónapjában az anya immunvédelme védi az újszülöttet. Éppen ezért a csecsemők baktériumflórájára minden olyan antibiotikum hatással van, amelyet az anya szedett, illetve minden olyan mesterséges anyag, amelynek az anya ki volt téve.
„Hangsúlyoznom kell, hogy nem létezik egyetlen, egyedi, allergiát okozó baktérium.” – jelenti ki a professzor.
„Gondosan tanulmányoztuk a „staphylococcus” és a „coli” baktériumokat és nem találtunk összefüggést. Ami számít, az az, hogy a korai életkorban a gyermek különböző baktériumok hatalmas számával lépjen érintkezésbe, mert ekkor fejlődik és tanul az immunrendszere. Az az ablak (ablakidőszak), amely alatt az újszülött immunológiailag éretlen és a baktériumok hatással lehetnek rá, rövid és a születés után néhány hónappal be is zárul.” – magyarázza Bisgaard professzor, majd hozzáteszi:
„Friss kutatási eredményeink konzisztensek azokkal a nagy számú felfedezésekkel, amelyeket korábban az asztma és a szénanátha területén tettünk. Éppúgy mint az allergiás betegségeket, az asztmát és a szénanáthát is a korai életszakasz különböző faktorai váltják ki.”
A kutatók adataikat egy egyedülálló anyagból gyűjtötték össze, amely 411 kisgyermek adatát tartalmazta, akiknek az édesanyja asztmában szenvedett. Ezt a kohortot (csoportot) folyamatosan monitorozták, interjúztatták és tesztelték születésüktől kezdve – ami 12 évvel ezelőtt volt - és a COPSAC vizsgálói csoport rendszeres időközönként jelentetett meg publikációkat, amelyek az allergiával és az asztmával kapcsolatos olyan új ismeretekről számoltak be, amelyek soha addig még nem álltak rendelkezésre.
Bisgaard professzor elismeri annak ironitását, hogy valamiről, amire eddig a közegészségügy fenyegetéseként tekintettek, nevezetesen a baktériumok, most kiderül, hogy az egészséges élet alapvető részét képezik.
A professzor azt is hangsúlyozza, hogy más kapcsolódások is lehetségesek, pl. a bélflóra és a cukorbetegség vagy az elhízás között és hogy a nyugati civilizációban a modern embereket más életstílussal kapcsolatos betegségek is érinthetik.
„Úgy vélem, hogy egy mechanizmus, amely az immunrendszert érinti, többre is hatással lehet mint csak az allergiás betegségekre. Meglepne engem, ha az olyan betegségek mint az elhízás és a cukorbetegség, nem az élet nagyon korai szakaszában alapozódtak volna meg és nem függnének attól, hogy az immunvédelmünket a minket körülvevő bakteriális kultúrákkal való találkozás hogyan indította be.” – vonja le a végső következtetést a professzor.
