Az USA-ban a Betegség Ellenőrző és Prevenciós Központ (angol rövidítése: CDC) által megkérdezett fiatalok (18-29 év közöttiek, 65 %-uk fehér bőrű volt) több mint a fele úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer leégett a napon.
A CDC – együttműködésben az amerikai Nemzeti Rák Intézettel – a NHIS-től („Nemzeti Egészség Interjú Áttekintés” c. vizsgálat) kapott éves, keresztszekciós felmérés adatait elemezte. A NHIS felmérésbe kizárólag a nem intézményesített, civil amerikai lakosságot vonták be, amely az ottani szabályozás szerint azokat a 16 éves vagy annál idősebb amerikai rezidens állampolgárokat jelenti, akik nem tartózkodnak valamilyen bentlakásos intézményben és nem szolgálnak aktívan a katonaság kötelékében.
Annak ellenére, hogy a napkrémek használata, az árnyékba vonulás és a hosszú, a lábakat és a karokat fedő ruházat, valamint a sapka viselése egyre gyakoribbá válik, még mindig nagyon sok a tennivaló a napsugárzás, illetve a napfénynek való kitettség veszélyeivel kapcsolatos lakossági tudatosság fokozása terén. A napon való leégés és a bőr hosszú távú napkárosodásának a megelőzése nagyon fontos dolog, mivel évtizedekkel az ilyen események után is jelentkezhet a bőrrák.
A kutatók az NHIS felmérés 2000 és 2010 közötti adatait használták fel az elemzésükhöz. A vizsgálat részét képezte a fiatalok kérdőíves felmérése, melyben válaszokat kellett adniuk a napfénynek való kitettséggel, az árnyékban való tartózkodás gyakoriságával, továbbá azzal kapcsolatosan, hogy viselnek-e a napon széles karimájú kalapot, hosszú ujjú inget és a szabadban tartózkodás alatt használnak-e napkrémet. A fiatalokat az általuk preferált napkrémek vagy naptejek fényvédő faktoráról is kikérdezték.
2005. évtől a felmérés már további információkra is kiterjedt, köztük a használt napkrémek fényvédő faktora erősségére (1-14-ig, illetve 15-50-ig), arra, hogy használnak-e a fiatalok napellenzős sapkát vagy baseball-sapkát, ez utóbbiak ugyanis nem nyújtanak olyan mértékű védelmet, mint a széles karimájú kalapok.
A felmérés eredményei szerint a nők valamivel tudatosabbak voltak a napkrémek használatát illetően: míg az összes lány 37 %-a használt napkrémet, addig a fiúknak csak a 32 %-a. Az árnyékba vonulás volt a második leggyakoribb védekezési forma a közvetlen napsugárzással szemben és az arányok ezen a téren is hasonlóak voltak: a lányok 30 %-a, míg a fiúknak csak a 20-25 %-a monda azt, hogy árnyékba vonul a napfény elől. A fehér bőrű lányok jóval ritkábban kerestek árnyékot, mint a fekete bőrűek, akik viszont ritkábban használtak napkrémet.
A hosszú szárú ill. a hosszú ujjú ruhanemű viselése jóval népszerűbb volt a férfiak körében: 30 %-uk számolt be arról, hogy bokáig fedő nadrágot visel, szemben a nőket jellemző 21-25 %-os aránnyal.
A NHIS felmérés alapján elmondható, hogy 2000-2010 között a napfénynek való kitettséggel kapcsolatos tudatosság növekedett, de maga a kitettség is. A vizsgálatba bevont férfiaknak és nőknek egyaránt az 50-50 %-a számolt be az elmúlt 12 hónap során szerzett napégésről.
A CDC sokat foglalkozik a lakosság napsugárzásnak való kitettségével, amely erősen megnöveli a bőrrák kifejlődésének a kockázatát. A betegség leghalálosabb formája a „melanoma malignum” és a legkevésbé agresszív bőrtumor típusok közé tartozik a bazálsejtes és a laphámsejtes karcinóma (utóbbi másik neve: laphámrák). Mindhárom kórkép olyan, a bőrön megjelenő eltorzulást okozhat a test bármely részén, amely a beteg életminőségét rendkívüli mértékben ronthatja.
A napsugárzásnak való kitettség különböző fajtái a bőrrák különféle típusaival társulnak. Például a folyamatos, krónikus kitettség, amikor valaki a szabadban végez munkát, általában laphámrák kifejlődéséhez vezet. A szünetelő kitettség – pl. a nyaralás alatti napfürdőzés – melanoma és bazálsejtes karcinóma kialakulásához vezethet. A leégés tipikusan az intermittáló (szünetelő) kitettség után jelentkezik és a melanoma malignum kórkép kifejlődésének a kockázata egyenes arányban növekszik azzal, ahányszor egy ember bőre az élete folyamán leég.
A leégések viszonylag magas száma és a barnító szalonok (szoláriumok) használatának a prevalenciája miatt a CDC úgy véli, hogy bőrrák járvány van kialakulóban, mert a fiatalok nincsenek tisztában a veszélyekkel, így mire elérik a nyugdíjaskort, addigra „bőrrák generáció” lesz belőlük.
A CDC azt reméli, hogy az adatgyűjtés és az emberek szokásainak az elemzése révén a jövőben nagyobb figyelmet tud fordítani az információs kampányra, amellyel a lakosságot nemcsak megszólítani kívánja, de a bőrrákkal kapcsolatos tudatosságot is fokozni akarja.
