Jellemzője az ismétlődő és gyakori ételhabzsolási kényszer, vagy időnként egy-egy hatalmas mennyiségű étel elfogyasztása, amit aztán bűntudat, az önkontroll hiányának érzése és a reményvesztettség jellemez.
A bulimia nervosa étkezési zavarban szenvedők képesek akár 3400 kalória értékű ételt is elfogyasztani egyetlen óra alatt! A habzsolási periódus alatt elfogyasztott hatalmas mennyiségű ételtől és kalóriától a beteg szeretne megszabadulni, ezért vagy erős hashajtót vesz be, vagy ujját a torkán ledugva hánytatja önmagát, esetleg irrigál, vagy vízhajtót vesz be. A dőzsölések után önbüntetésként és a hízástól való félelmében a beteg sokszor a koplalást, a böjtölést választja, majd jön ismét a habzsolás időszaka. A beteg lelki állapotát ebben a körforgásban a szégyen és a bűntudat jellemzik.
Előfordul az is, hogy nem ezekhez a módszerekhez folyamodik, hanem órákig tartó és igen megerőltető testgyakorlást végez, amely semmiképpen sem nevezhető az egészségre nézve jótékony hatású és mértékű testedzésnek.
Nagyon sokszor a bulimia nervosa betegség alacsony önértékeléssel és depresszióval, bipoláris zavarral társul, sokszor ezek a lelki betegségek váltják ki a habzsolási kényszert is. A betegségnek számtalan negatív hatása van a szervezetre, sőt, akad közöttük az életet veszélyeztető jelenség is. A legfontosabb, szervezetre gyakorolt hatások az alábbiak:
-
Fogbetegségek,
-
Nyelőcső betegségek,
-
Fekély,
-
Hasnyálmirigy gyulladás,
-
Elektrolit egyensúly zavar,
-
Magas vérnyomás,
-
Szívelégtelenség, vagy szívritmus zavar,
-
A hormonrendszer egyensúlyának felborulása.
A nők megváltozott menstruációs ciklusa a hormonrendszer egyensúlyának felborulása miatt az egyike lehet a bulimia nervosa következményeinek. Mégpedig igen gyakori következmény és csak akkor rendeződik a menstruációs ciklus, ha a beteg teljesen kigyógyul a betegségéből.
A policisztás ovárium (petefészek) szindróma (PCOS), az egyik leggyakoribb endokrin (belső elválasztású mirigyek, amelyeknek a „váladékai”, a hormonok, a véráramba jutva érik el a célsejtet, vagy célszervet) zavar is igen gyakori jelenség a bulimia nervosa betegséggel élő nők körében, de előfordul az egyszerűbb kényszeres túlevés miatt kövér nőknél is. A PCOS nevét onnan kapta, hogy a petefészkekben folyadékkal teli apró ciszták jelennek meg. A PCOS betegség akkor áll fenn, ha a következő három kritérium közül legalább kettő megvan:
-
Peteérési, vagy menstruációs zavar,
-
Férfihormon-túlsúly tünetei, vagy laboratóriumi jelei,
-
Policisztás petefészkek észlelése ultrahanggal.
Ha csak egyszerű PCO-ról (policisztás petefészek) van szó, amelyet az UH vizsgálat kimutat, de a másik két tünet nincs jelen, nem áll fenn a PCO szindróma esete. A PCO elég gyakori jelenség, öt nőből kb. egynek van policisztás petefészke, anélkül, hogy az tüneteket okozna. (Ez különösen igaz a változókorban lévő nőknél, amikor a szervezetben egyébként is hormonális változások zajlanak le.)
Normál körülmények között a női petefészkekben található tüszők (a tüszők kis, folyadékkal teli zsákocskák, amelyek a petesejteket tartalmazzák) közül havonta 2-3 érésnek indul, majd rendszerint mindössze egy darab tüsző válik dominánssá és indul erőteljesen érésnek. Amikor a domináns, legnagyobb tüsző eléri a 20-22 mm-t, felreped és a benne lévő érett petesejt kiszabadul. Ezt a folyamatot nevezzük ovulációnak, tüszőrepedésnek.
A PCOS betegségben szenvedő nőknél a petefészkek nem termelnek elegendő mennyiségben női hormont ahhoz, hogy a tüszők és a bennük lévő petesejtek (illetve közülük a domináns egy darab) teljesen megérjenek. A tüszők megkezdik az érési folyamatot és a folyadék elkezd felhalmozódni bennük, de nincs egyetlen egy sem közöttük, amely dominánssá válva teljesen megérne. Mivel nincs tüsző- és petesejtérés és ovuláció, nem termelődik progeszteron hormon sem. (Ha lenne tüszőérés és tüszőrepedés, az érett petesejt elhagyná a tüszőt, majd utána a tüsző sárgatestté alakulna át, amely elkezdené termelni a progeszteron hormont). Progeszteron hormon nélkül a nők menstruációs ciklusa szabálytalanná válik, vagy akár teljesen el is marad. Ugyanakkor az éretlen tüszőkből kialakult ciszták termelik a férfi hormont, a tesztoszteront, amely aztán az ovuláció további akadályává válik és egyúttal a férfias külső jelleg (szőrösödés) is megjelenik. A hosszabb ideje fennálló PCO szindróma méhen kívüli terhességhez, vagy meddőséghez is vezethet.
A bulimia nervosa étkezési rendellenességben szenvedőknél a PCOS kialakulásának kockázati aránya igen magas. (A PCOS betegek többsége normál súlyú, vannak kifejezetten soványak is!) Ha a PCOS szindróma tünetei jelentkeznek a bulimia nervosa étkezési zavarban szenvedő nőknél, sajnos nagy az esély rá, hogy a beteg éppúgy nem fordul orvoshoz ezzel a betegséggel sem, mint az PCOS-t kiváltó alapbetegségével.
A kezeletlen PCOS meddőséghez, valamint a II. típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet.
