Többnyire
kivezető csövek elzáródása és a
képződő anyag (bennék) felhalmozódása
következtében (retenciós, vagy visszatartási
tömlő pl. a vesében, emlőben, petefészekben,
mellékherében és a faggyúmirigyeknél),
vagy szövetrészek ellágyulása miatt alakul
ki (pl. agy, csont). Nagysága szélsőséges
esetben akár az 50 kg-ot is meghaladhatja. Azon embereknél,
akiknek családjában már előfordult ilyen
daganat, sokkal gyakoribbak a többszörös ciszták.
Az életkor előrehaladtával a veleszületett
ciszták nagyobbakká válhatnak. Ennek gyakori
oka, hogy baktérium jut a cisztába.
A
ciszták kialakulásának néhány
ismert oka:
-
Elzáródott
vezetékcső, amelyben folyadék halmozódik fel
-
Hibás
sejtek
-
Sérülés,
amely miatt egy véredény kidurran
-
Baktérium
fertőzés
Petefészek
ciszta a tüszőérés folyamatában normálisan
is keletkezik (funkcionális petefészek ciszta), ezért
egy folyadékkal telt üreget elfogadottan akkor neveznek
cisztának, ha annak átmérője eléri
legalább az öt centimétert.
A
jóindulatú daganatos ciszták mirigydaganatok
(adenomák), melyek, „bennékük” alapján
lehetnek nyákos ("mucinózus") vagy savós
("szerózus") cisztadenomák.
A
nyákos mindig jóindulatú, a savós
cisztadenómák olykor rosszindulatú daganattá
fajulnak. Különösen akkor, ha például
ultrahang segítségével, a belső felszínén
sejtburjánzást lehet tapasztalni (papilláris
szerózus cisztadenóma). A sejtburjánzásban
olykor már rákos elfajulásra utaló
jeleket is tapasztalunk. Az ilyen kívülről még
jóindulatú, de belülről már rosszindulatú
daganatokat határeset (borderline) tumoroknak nevezzük,
és természetesen rosszindulatú daganatként
kell kezelni. A beteg gyógyulási esélyei
ilyenkor még kiválóak.
A
dermoid ciszta a szervezet egyik legfurcsább, többnyire
jóindulatú daganata, fejlődési rendellenesség.
Dermoid ciszta a magzati életből
visszamaradt, rendszerint nem differenciálódott (nem
szervre jellemző) szövetekből jön létre. Más
testtájakon is előfordulhat, de gyakran a petefészkekhez
kötődik, mivel itt a csírasejtek jelenléte miatt
erre nagyobb a valószínűség. Belső felszínét
elszarusodó laphám (bőr=derma) borítja, melyen
szőrszálak fejlődnek ki, és faggyút termel. Ez
a faggyú képezi a dermoid ciszta
bennékét is. A sejtek differenciálódásának
bizarr zavarai következtében például fogak,
hajszálak, működő pajzsmirigy szövet találhatók
benne.
A
ciszták kezelése sebészeti úton történő
eltávolítás, leszívás (szukció),
amelyet szövettani vizsgálat (aspirációs
biopszia) előz meg. Ha a ciszta megfertőződik, szájon át
szedett antibiotikumos kezelésre is sor kerülhet.
Gyakran fordul elő, hogy a teljes körű sebészeti
eltávolítás után is kiújul és
ismételt sebészeti beavatkozás válik
szükségessé.
Jóindulatú daganatok osztályozása
